H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Kaposvár területén a 1012. sz-ban városi jellegű település nem keletkezett. Ami biztosnak mondható, hogy a centrum a zselicszentjakabi apátság volt, s létezett körülötte már a honfoglalás idejétől egy középkori falu. Nyilvánvaló, hogy több ilyen falu is volt a mai Kaposvár területén és környékén. (Keszi, Kecel, Ivánfa, Nádasd stb.) A várostörténeti szempontból egyik legfontosabb dokumentum a 12. sz. végéről származik, III. Béla 1192. évi oklevele. {Amely Zsigmond 1425. évi átírásában maradt fenn.) Birtokhatár leírást tartalmaz, szerepel benne a „terramu guc vocatur Copus", azaz Kapós földje elnevezés, pontosan leírja határait. Ez a terület nagyjából a város mai területével azonos. A középpont a középkori Kecel falu, ami később egybeolvadt Kaposvárral Kecelhegy, Keceli föld - földrajzi nevek őrzik. Az apátság története birtokperek története. 1386. július 22. szintén fontos dátum: A Dersfiek elérték, hogy apátadó jogukat megerősítsék és saját rokonukat válasszák apáttá! (Miklós fia Bertalant.) Hosszú időre békés korszak következett. A kolostor gótikus építési periódusa erre az időre érhetett, az 1400 körüli évekre. (1392. május 22-én IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett, akkor épülhetett a centrális temetőkápolna is.) A 15. sz-ban is birtokperek zajlanak, s a feltárás és a gótikus kőfaragványok 15. sz-i átépítésre utalnak. A török harcok idején a kolostort megerősítik, s várként használják. Valószínűleg ekkor indult meg pusztulása is, de 1776-ban még freskóval díszített falak állanak. „Kaposvártól nem messze a szőlők közt, a Kapós folyó partján már 1776-ban az apátsági templomot romba dúlva találta valaki, ki arra utazott és az északi falon, dacára az idő viszontagságainak a szentek festett képei látszanak..." (Csiszár Mór I. 214. L.) Élet a középkorban Kaposvár területén Győrffy Györgynek a márki (Ropoly-vári) uradalom XIII. századi állapotáról ill. határvonaláról közölt térképen be van jelölve a hajdani Kecel falu egyik része, a Kaposmérőbe vezető út másik oldalán emelkedő magaslatot ma Kecel-hegynek nevezik. (Győrffy György térképén a falu másik részének helyével azonos.) A környék lakói szerint a Kecel-hegyen (Keszely, Ketzelhegy) 1692. előtt itt falu volt, lakói ekkor költöztek be a városba. Győrffy György Kaposvár Árpád-kori történetével foglalkozó tanulmányában közli a Márki uradalom 1192-es határleírását, ahol a többször is szerepel Kecel (Kecyl) falu neve. A határleírás szerint lényegében osztott település volt Kecel, a keleti részén az udvarnokok, a nyugati részen pedig Makariás ispán szabadjai laktak. Egy 1268-as oklevél szerint királynéi népek laktak Kecel egy részén. A korai híradások tehát két Kecelt különböztetnek meg. Az általunk feltárt (részben) lelőhely az udvari szoigáló népeknek, az uővarnokoknak földjével azonosítható. 14