H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

elnyerte előle a Városháza Kossuth-arckép megfestését. Kétfelé kezdett ágazni ezzel a város műízlése. A városatyák szívéhez később is közelebb állt a művészileg sekélyes, de látszatra arisztokratikus fegyelmezettségig festészet. Rippl-Rónai nyomán indult el a helybéliek közül a modern szellem irányába Martyn Ferenc, Bernáth Aurél, Galimberti Sándor és Balázs János. Rippl sajnos nem tanított fiatalokat, de a példája így is követésre talált. A Polgári iskola rajztanára Pazsiczky Sándor (1881-1955) 1910-től 1947-ig generációk sorát tanította. Precíz rajzmodorú, száraz festőiségű módszert alkalmazott. Kunffy Lajos (1869-1962) memoárjában olvasható, hogy a múlt századvégi Kaposváron volt a művészpályának valami romantikus vonzereje. Tőle idézünk: „Ez időben híre járt Munkácsy Mihály nagy sikereinek, sőt a Krisztus Pilátus előtt reprodukcióban a kaposvári könyvesboltok kirakatában is látható volt. Rippl-Rónai akkor hagyta el a kaposvári Scrhöder-patikát, ahol, mint segéd működött, hogy Münchenbe menjen tanulni, és ekkor történt, hogy Vaszary János, gimnáziumi professzorom fia a budapesti Mintarajz-tanoda növendéke lett. Iskolai szünetekben haza-hazajött, és felkeresvén, természete nagy komolyságával kezdte nekem magyarázni az igazi művészetet. Született professzor volt. Tőle kaptam olvasni Hyppolite Taine művészeti könyveit, amelyek betekintést nyújtottak a piktúra gazdag irodalmába." Kunffy gimnazista korában külön rajzra járt Liebeweinhez, Galimberti Alajoshoz és Koroknyaihoz. Jogot végzett, de rögtön a festői pályára tért át. Hollósy Simon müncheni iskolája után rövid ideig az akadémián, majd a párizsi Julian Akadémián tanult 1891-94-ig. A plein air naturalizmus azaz a napfényben fürdő természet festészetének mestere lett. A Nagybányai Iskolához hasonló művészi eszmével Somogytúr paraszti világában mélyedt el. Párizsban a cigányképeivel vált híressé. A nagy generációt alkotta Rippl-Rónai, Vaszary, Kunffy után egy második nagy művészeket állító korcsoport következik. Galimberti Sándor (1883-1915) 1903-ban Nagybányán kezdte festői tanulmányait. Rippl-Rónaival szoros kapcsolatot tartott. 1907-től a párizsi Julian Akadémiára járt és feleségével Dénes Valériával a korai kubizmus első magyar művelője lett. Bernáth Aurél (1895-1982) 1915-től tanult Nagybányán. A magyar aktivistákhoz kapcsolódva a kubizmus és az expresszionizmus jegyeit alkalmazó szimbolikus festészet kialakításán dolgozott, mely törekvésén 1925 után változtatott. Formailag és tartalmilag a nagybányai festészet hagyományait alapulvevő természeti témák lírai átfogalmazását művelte. A harmincas évektől a budapesti „Gresham" múvésztársaság egyik vezéralakja lett. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola meghatározó szellemű mestere volt több évtizeden át. 49