H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

levelek azonban hamisítványok.) A Dersfiek elzálogosítják a várat egyidőre (Maróti János macsói bánnak). 1426-ban visszaszerezték a Wywar (Újvár) nevű várukat. Ahogy a szentjakabi apátság története is birtokjogi perek története, úgy hasonló hadakozásokból áll a vár története is. 1445-ben nagy pereskedés folyik (itt ismétlik Ketchel és Ivánfa falvakat) és a XV. század folyamán több oklevélben is' előfordul a nevük. Az okleveles adatok szerint a XV. században a kaposvári vár állandó harcok középpontjában állott. A század- közepén a per eldőlt, a Szerdahelyiek és az Újlakiak fele-fele arányban birtokolják a várat. Hogyan nézhetett ki ekkor a XV században ez a vár? Egy négyzetes alaprajzú öregtoronyból, a körülvevő falból és a külső védelmi rendszerből állhatott. (Árok, sánc, palánk.) Legfőbb erőssége az azt körülvevő mocsár volt. Külső megjelenésében leginkább a gyulai várhoz hasonlított. Belsejében voltak a legénységi szállások, várkápolna, fegyvertár, raktárak, pincék és különböző gazdasági épületek. Az egyéb épületek a vár DNy-i részén lehettek. Nagyobb építészeti, rendezettebb belső összképet nem lehet feltételezni. 1461 fontos dátum. Névváltozás történik, Kaposwywar (Kaposújvár) néven fordul elő. (A fehérvári káptalan egyik oklevelében - 1461. március 16.) Ugyancsak jelentős az 1495. év is a kaposvári vár történetében. Tamás pécsi várnagy királyi parancslevél alapján, meghagyta Somogy megyének, hogy a megye egész nemessége maga választotta kapitányok vezetése alatt keljen hadra, s induljon Kaposújvár ostromára. (Frízen Tamás pécsi várnagy levelének másolata - 1495. január 6. Pl. 46291.) Szigetvár és Kanizsa vára a két hasonló vár, melyek a legközelebbi analógiák (Frízen Id. a korabeli ábrázolások kinagyított fotómásolatait.) A XVI. században a kaposvári vár nem tudott ellenállni a török támadásnak. Kaposvár vára 1555. szeptember 13-án elesett. Szulejmán szultán Dervis pécsi bégnek adta (több Somogy megyei faluval együtt — Id. a bég 1555. december 21-ei levele). Ferdinánd főherceg csapatai elől a törökök kiürítették a várat, s 1577-ben tértek vissza, — több mint 100 évig a török volt az úr Kaposváron. Kaposvár a mohácsi szandzsákhoz, a kanizsai tartozott (Evlia Cselebi szerint a XVII. sz. II. felében a pécsihez), nahil (azaz a bírósági kerület) székhelye volt. A vár visszafoglalását ábrázolja (1686. évi) Giacomo Rossi műve. Az ábrázolás bár hitelesnek nem tekinthető, de a kor szellemének, s elképzelésének megfelelően ábrázolja a várat. Evlia Cselebi török világutazó leírása szerint Kaposvár vára Kanizsához hasonló olyan alakú, s ugyanúgy mocsár közepében helyezkedik el, „Úgy áll négy lábán, mint a béka". Egész építésének az alapján nagy fagerendák vannak, s körös-körül tömés falakkal övezett palánk. A belső várban 300 fazsindelyes, kertnélküli házat említ. Nagyobb középületek: Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszerraktára, K-re nyíló vaskapuja felvonóhiddal és toronnyal. 29