Somogyi Múzeum 19., 1992

Ábrahám Levente: A természettudományi muzeológia eredményei és feladatai Somogyban

állapot megőrzésére mind több- különböző szinten - védett természetvédelmi területet alakítottak ki, illetve ennek következményeként megindult a területek komplex vizsgálata: Barcsi Tájvédelmi Körzet (Uherkovich 1978-1985) Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet (Ábrahám, 1992). A természettudományi vizsgálatok égető szükségességét természeti környezetünkben bekövetkezett negatív értelmű biostacionárius állapot eltolódás indokolja. A 2. ábrán feltüntettük a kb. három évszázad alatt megyénkből eltűnt érdekesebb növény- és állatfajokat és eltűnési időpontjaikat a becsült összesen kipusztult fajszám mellett. Az ábráról könnyen leolvasható, hogy az utóbbi évtizedek alatt görbe emelkedése rendkívül meredekké vált, ami már magában is riasztó, valamint az is megfigyelhető, hogy először a nagy helyigényű (pl. vadászterület) nagytestű állatok pusztultak ki, napjainkban viszont a biológiai diverzitás legnagyobb arányát adó apró termetű lények (lágyszárú növények, rovarok stb.) tűnnek el örökre. Hasonlóan szomorú képet kapnánk, ha - a II. József korabeli - a megye területét ábrázoló erdőtérképet egy mai erdősültségi térképpel vetnénk össze. A 3. ábrán a megye területének kutatottságát természetvédelmi területeinek nagyságát ábrázoljuk. A megye természetvédelmi területei az utóbbi években jelentősen megnövekedtek, így jelenleg elérik az országos átlagot (6 %). Bár ez Somogyban kevés, hisz ez az ország egyik legtöbb természeti kincset rejtő megyéje. A megyetérképen azokat a területeket ábrázoltuk, amelyek kutatása és a kutatások publikussá tétele megtörtént. Nem tüntetjük fel azokat a pontokat, ahol egyedi vizsgálatok történtek, valamely kisebb szakterületre korlátozódva (pl. botanika, zoológia területén). így elmondhatjuk, hogy a megyéből a Barcsi Borókás tájvédelmi körzet (1975-1985 között) és a Boronka-melléki tájvédelmi körzet (1989-1991 között) komplex módon vizsgált. Vizsgálatok történtek a Zselicben (Mecsek és környéke természeti képét feltáró kutatócsoport), a KisBalatonon (Magyar Természettudományi Múzeum kutatócsoportja), Baláta szűk körzetében (JPTE Növény és Állattani Tanszékének kutatói részvételével). Ezzel szemben olyan jelentős területekről nincs közelebbi információnk, mint az ország harmadik legnagyobb folyója a Dráva, a Dráva vidék, Somogy legösszefüggőbb erdőrengetege a Szentai-erdő, Külső-Somogy, Fehérvizi láp természetvédelmi terület és a Balaton-part vidéke. Természetesen ezekről a helyekről gyűjtött anyag sem létezik, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a terület jellege előbb semmisül meg, mint ahogy azt az illetékes kutatók tűzoltó munkában megszondáznák.