Somogyi Múzeum 19., 1992

Ábrahám Levente: A természettudományi muzeológia eredményei és feladatai Somogyban

Természettudományi gyűjtemények a megyében és a múzeumban A Somogy Megyei Múzeumhoz kötődő természettudományi kutatásoknak, gyűjteményeknek három jellegzetes periódusát tudjuk megkülönböztetni. Ha tüzetesen végigolvassuk Gönczi 1935-ben írt tanulmányát, valamint Draveczky doktori értekezését (1966) Somogy megye muzeológiai történetéről, szembetűnik, hogy évtizedeken keresztül a múzeum tárgyainak megőrzése zsúfolt raktárakban történt és a somogyi múzeumügy állandó anyagi problémákkal küzdött. Ez a múltban minden muzeológiai szakterület fejlődését szoros korlátok közé terelte. Ez látszik a múzeumi gyűjteményen, összevetve a szomszéd megyék pl. Baranya vagy Veszprém bármely gyűjteményi anyagával (Id. Múzeumi Tájékoztató 1990/12.) A természettudományi muzeológia történetével, fejlődésével már foglalkoztam egy rövid tanulmányban (Ábrahám, 1989), így most ezt csak röviden említem meg. A múzeumban a II. világháborúig gyűjtött természettudományi anyagot a háború során elpusztították, és széthordták. Természetesen természettudományos muzeális értékeket a múzeumon kívül a megyében intézmények és magánszemélyek is gyűjtöttek. Ezen a téren külön kiemelkedő a Csurgói Református Főgimnázium, ahol rendkívül értékes muzeális értékű anyag található. Igen jelentős a gimnázium kőzet-, és ásványgyűjteménye (feldolgozás alatt Benkő G.) és a preparált gerinces állatgyűjteménye számos még meglévő egzotikus faj j'ai. (A gyűjtemény első említése 1884-ben történt). Ugyancsak megmaradt a Kaposvári Állami Főgimnázium „Természetrajzi és Régiségtárának" komoly ásvány- és kőzetgyűjteménye. (Első említése 1876-ban történt.) Intézményi gyűjtemény mellett számos magángyűjtemény is volt a megyeben. Pazsiczky Sándor gyűjteménye a Magyar Természettudományi Múzeumba (Budapest) került, Nattán Miklós gyűjteménye pedig a Magyar Természettudományi Múzeumba és a Janus Pannonius Múzeumba (Pécs) vándorolt el a megyéből. . A természettudományi muzeológia szempontjából Somogy megyében az ötvenes évek hozták a változást. Dr. Marián Miklós gimnáziumi tanár 19531958-ig muzeológusként a múzeumban dolgozott. Szakterületének megfelelően a megye flóráját és gerinces állatvilágát vizsgálta. Célul tűzte ki elsősorban a somogyi lápok, berkek másodsorban az erdők élővilágának feldolgozását (Marián 1954a). Rendkívül jelentős gyűjtőmunkát folytatott, országos viszonylatban is a komoly Cloacata (kétéltű, hüllő) gyűjteményt hozott létre. Somogyi eredményeiről negyvenkét publikációban ad hírt. Munkássága taxonómiai állatföldrajzi téren kiemelkedő. Kutatásainak interpretációját két időszaki kiállításon mutatták be és jelentős rész foglalkozott külön a múzeum áiiandó kiállításán belül fő kutatási témájával a Baláta-tó élővilágával is. Több ismeretterjesztő filmet írt és forgatott. 64