Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)
AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 53 55 ÖV 1973, LN Sz 2024, 2033, valamint 1167, 1163, 1164. és 1165. 56 RRM Ltsz. 72.79.78 és ÖV 1974, EN 7. 57 STAHULJAK-KLOBUCAR 1958, 14-16. ábra. A diósgyőri vár ÉK-i falszorosának déli szelvényében pirosra égetett zöldmázas 14x9,8 cm 2 nagyságú, 1,1 cm vastag „török" mustrás darab mellett — azonos lelőhelyen egy szürkére égetett 12x9 cm-es és 0,8 cm vastag töredék is előkerült. Az első diósgyőri típussal rokon a füleki darab. (KALMÁR 1959, L. VII. t. 3.) 58 MAGYAR 1973b, 355. 59 A diósgyőri várásatás során a keleti falszorosban került elő a piros, soványított anyagú, sárgazöld-mázas 8x7 cm nagyságú XV. századi dudást ábrázoló töredék. A szürkére égetett, soványított, ezüstzöld-mázas 12,6x10,8 cm nagyságú mezítelen férfit ábrázoló darab a déli falszorosból származik. 60 MAGYAR 1973a, 70. és XXXV. t. 3. 61 ÖV 1974, LN Sz 6890, 6893, 6893/1, 6895, 6896. és ÖV 1974. FN 25, 33, 35. Halványabb és erősebb zöld mázazású darabokból áll. 62 FÜGEDI 1974, 39. ábra. 63 NAGY 1857, 239. 64 HOLL 1971, 177., 180. 155. ábra. 65 MAGYAR 1973b, 355 - BALOGH 1974, 50, 56.65. j. Márévárban is helyi kőfaragók dolgoztak. (SÁNDOR 1964, 126.) 66 RRM VK Ltsz. 73.1733.10, 73.1733.17, 73.1733.9., 73.1733.15. és 73.1733.20. Az ajtó és ablakkeretkövek jó rekonstrukcióját ld. TÓTH 1973, 231-240. 67 ÖV 1974, PN 16, 26, 35. 68 Egy hasonló díszű téglatöredéket a dr. Bakay Kornél vezetésével folytatott somogyvári bazilika ásatásánál: a DNY-i torony felső törmelékes rétegében figyelhettünk meg. (BAKAY 1973, 341-348.) A kaposszentjakabi darab a RRM RR-ban 66.179.1. Ltsz-on. 69 A pincelejárati részhez hasonlót tártak fel NOWOSADGRYL 1970, 262.10. A sümegi várban is különböző periódusban épült pincerészek kerültek elő. (KOPPÁNYKOZÁK 1969, 101.) 70 Szatmár V. 463-466. - MOKF IV. 1967, 1. 136-137. és 139-142. - TAKÁCS 1970, 218-219. 71 Szatmár V. 465-466. A XVÍI. századi jelentős várak ábrázolását ld. L1CHNER 1964, 1-12. - POZDISOVSKY 1968, 69-75. - VALLASEK^FIALA 1972, 87-89. 72 BUNYITAY 1887, 43. - RADOS 1931, 214. - GEREVlCH 1934, 236-237. - GENTHON 1936, 20, 22. - BALOGH 1943, 102-103. - Uö. 1954, 250-251. - BOGDAN 1967, 89-90. - TAKÁCS 1970, 43-44, 46, 57, 184, 187-189, 193, 241. - NAGY 1970, 24. - CSORTÁN 1972, 350358. - NAGY 1963, 5-409. és a fontos Báthori-Pekry várra FIALA 1966, 43-44. 73 MMT III. 1954, 301. - PATAY 1959, 16. - TAKÁCS 1970, 223. Az ötvöskónyi várkastély ezideig inkább a csehországi, szlovákiai várkastélyokkal hozható párhuzamba. (FINÓ 1967, 3-492. - DRENKO 1971, 1-10.) A somogyi Báthori várak feltárása után határozhatjuk meg történeti és teljesebb művelődéstörténeti szerepét. (ROTH 1969, 199-275. és Uő. 1970, 151-214.) 31 ÖV 1974, FN 31, 39. Átlagosan 50-60 cm mélységben jutottck a felszínre. A cölöperődítésekre Szigetváron van jó példa. KOVÁTS 1967, 235. 32 ÖV 1974, FN 36. 33 ÖV 1573, LN Sz 1008. Barnásszürke, erősen szemcsés anyagú. M.: 7,8 cm. Szátm.: 5,9 cm. Tatm.: 4,5 cm és V.: 0,5 cm. 34 A kocsibejárót nyugati kerékvetőköve lehetett. (Az 1973-as feltárás után ismeretlen tettesek széttörték.) 35 A kálvháskemence rétegeinek alapos bemutatását az ötvöskónyi várkastély kályhái с dolgozatunkban kívánjuk elvégezni. 36 A nyugati, veszélyeztetett oldalon lévő — meglepően vékony I80 cm) — téglafal külső oldalán erősebb fal meglétévé kell számolnunk. 37 Az 1974. évi ásatásunk során is megfigyeltük a XVI, század eleje után történt átépítést, illetőleg a megerősítés perióc usait. 38 72.83.'. Ltsz, db vastagsága 0,9 cm. 39 A 72.S3.2. Ltsz. db szintén 0,9 cm vastag. 40 A 72.83.11. Ltsz. db. 1,2 cm vastagságú. 41 A szemcsés anyagú, gombnélküli és 0,6 cm falvastagságú löredék 72.83.43. Ltsz-on szerepel. 42 A 72.97.21. Ltsz. és 0,7 cm vastag töredék alig ismert típushoz tartozott. 43 A 72.97.16. Ltsz. szemcsés és 1,2 cm vastagságú töredék formailag hasonló típusai a XIII—XIV. századra keltezhetlek. 44 ÖV 1S 73, LN Sz 720-728. 45 ÖV 1973, LN Sz 905-919:89-1107. Szürkésbarna, szemcsés anyagú. M.: 28 cm. Szátm.: 27,2 cm. Tátm.: 13,8 cm. V : 0,9 cm. 46 Ld. 33. jegyz. A darab a XV. század második felére, illetőleg a XVI. század elejére keltezhető. Hasonlóidé magasabb talprésszel rendelkező darab Sümegen került elő. (KOPPANY-KOZÁK 1969, 113.) 47 ÖV 1S73, LN Sz 994-1001, 918, 989 és 572-591, valamint 729-826. 48 ÖV 1574, FN 27, 29. ÖV 1974, LN Sz 1525, 4469, 4471, - GEIEVICH 1971, LXXX1. 211. ábrán lévő darab formája hasonlít a legjobban. 49 ÖV 1974, LN Sz 1567, 1582. - RRM RR Ltsz. 72.83,45, 72.95.27. és 72.101.1. és 72.101.3. 50 ÖV 1974, FN 34 és ÖV 1974, LN Sz 587-592. A II. sz. pincehelyiség, déli falától 2,7 m-re, a boltíves bejárattól 4,34 m-re és"2,4 m mélységben kerültek elő. Ld. a 2/H/1. sz. ku:atóárok J 2 —J3 metszetét. 51 A rácsokra, illetőeg ajtóveretekre HÉJJNÉ 1960, 222223. A lószerszámdísz eredeti rendeltetésének megállapítása még kétséges. Talán mérleg tányérja volt. 52 A félbetörött kőlövedék alján, illetőleg környékén erősen égett pernye és korom rétege húzódott. 53 MAGYAR 1973b, 355. 54 A szürke kályha töredékeivel azonos darabok Sümegen kerültök elő. (KOPPÁNY-KOZÁK 1969, 107.) A sümegi szürke, hasonló típusú darabokat a XV—XVI. századra, míg ci vöröses színű kályhaszemeket a XVII. századra kelteze Kozák Károly. (KOZÁK 1972, 271-290.)
