Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 11 A Báthoriak 1474-ben kerülnek közvetlen rokoni kapcsolatba Somogy megye akkori leghatalmasabb főuraival, a Marczali családdal. Ekkor vette feleségül Marczali György — Báthori II. István országbíró húgát - Báthori Katalint.

19 A családi friggyel egyidőben a két család kölcsönös örökösödési szerződést is kötött. A szerződés értelmében a fiúági örökös: Marczali László - 1488-ban történt - halála után az összes somogyi Marczali birtok a Báthori testvérek kezére kerül.

20 Ettől az időtől kezdve Somogy megye északkeleti részétől egészen a Dráváig — négy vár és több kastély, 11 város, valamint 40—54 helység uraiként —, a Báthoriak öröklik a Marczaliak somogyi főispáni címét és familiárisaik nagy részét is átveszik.

21 A hatalmas Marczali birtok somogyi uradalmi központja Babócsa, ahol a főispáni címet viselő Marczaliak — a XV. századtól — közigazgatási központjukat is kiépítik.

22 Ezzel a Báthoriak dél-somogyi, Babócsa környéki birtokai kiemelt szerephez jutnak. Végsősoron a fontos dél-somogyi birtokok, valamint a Marczali családnak nevetadó kisebb uradalom mellett a dél-balatoni: fejérkői, a zákányi és segesdi részuradalmak alkotják a Báthoriak teljes somogyi birtokát.

23 Az említett uradalmak legfontosabb városai: Kőröshegy, Marcali, Somogyvár, Segesd, a két Zákány, Lábod, Babócsa, Valkó és Kálmáncsehi.

24 A Somogyban újbirtokos Báthoriak politikai szerepe 1490-től kezdődik. Mátyás halála után a vármegyei csapatok segítségével kiverik — a megyébe benyomuló - Miksa német-római császár csapatait.

25 Ulászló pártjának fővezéreiként verik le a csontmezei csatában Korvin Jánost.

26 Ezután érthető módon II. Ulászló - a trónját megszilárdító - Báthoriakat teljes kegyével és birtokadományaival halmozza el. A Marczaliak leányági örököseivel folytatott per után, 1495-ben „új adományként" Báthori András és fia: György kapja a Marczaliak birtokainak java részét.

27 A király — 1496 tavaszán — a Báthoriak babocsai várkastélyában is megjelenik. Közvetlenül utána adja Báthori György főlovászmesternek a somogyi főispáni címet.

28 A Báthoriak legnagyobb hatalmukat II. Ulászló idejében nyerik el. Ekkor I. András koronaőr fiai: I. György somogyi főispán és főlovászmester, III. István temesi főkapitány és nádor (1519), II. András Szabolcs-Szatmár megyei főispán és belgrádi bán (1521) az ország legfontosabb katonai és közigazgatási tisztségeit töltik be. A szinte egyedülálló hatalmi helyzetük további emelkedése — a Dózsa-féle parasztháború leverése után — igen jól megfigyelhető. A királyokat utánozza Báthori István nádor, Zsófia mazóviai hercegasszonynyal történő házasságkötésekor.

29 A mohácsi vészt megelőző időben az ország állapotának, véderejének tragikus elhanyagolása terén a Báthoriakat is komoly felelősség terheli. Nándorfehérvár tragikus eleste, majd a mohácsi csatavesztés után az egymással birtokszerzésben versenyező főnemesek sorában Báthori III. István nádor és Báthori II. András bán is szerepel. Igen jellemző rájuk, hogy 1526-ban Báthori András - György testvérével együtt — még Szapolyai János királlyá választásán vesz részt. Egy évvel később a két Báthori testvér — igen jelentős birtokadományok után — már Ferdinánd pártjára áll.

30 Somogy megye fő birtokosa, Báthori András szatmári főkapitány és tárnokmester 1528-ban - Ferdinánd megbízásából már az ország „ügyeit" intézi. A Báthoriak Ferdinánd oldalán a János király elleni fegyveres harcokban is részt vesznek. 1527-ben Báthori György főispán Batthyány Ferenc bánnal Somogy megyéből vonulnak seregeikkel Szlavóniába Frangepán Kristóf ellen. 1528 elején pedig a Báthoriakkal rokon Pekry Lajos — Török Bálint temesi főispán segítségével — az országból kiűzi János királyt. Ettől az időtől kezdődően lesznek — az ország sorsát érintő — rendi és főnemesi gyűlések színhelyei a Báthoriak dél-somogyi birtokai. Báthori György főispán 1531-ben Babócsán tanácskozik a leghatalmasabb Ferdinánd-párti főurakkal: Perényi Péterrel, Török Bálinttal, Pekry Lajossal és másokkal.

31 Még ugyanabban az évben a Báthoriak kezén levő Bélaváron a magyar, horvát és sziavon rendekből közel száz egyházi és világi főnemes találkozik. A 4000 fegyveres jelenlétében lezajlott rendi tanácskozáson Perényi Péter a Báthoriakat és a többieket János király oldalára próbálta állítani. A tárgyalások 1531 őszén a Báthoriak zákányi birtokán folytatódtak. Ekkor a Báthoriak, laki Bakics Pál és Török Bálint a Jánospárti Nádasdy Tamással szövetkeznek.

32 A Ferdinánd és János-párti főurak — a Báthoriak közvetítésével létrejövő — egyeztető, békéltető tárgyalásainak Szulejmán szultán 1532-ben a Délvidék; Babócsa és végsősoron Bécs ellen indított hadjárata vetett véget. A Somogy megyében kialakult bizonytalan állapotokat több Báthori birtok elfoglalására használta fel Pekry Lajos. Felesége javaiként, főképpen Báthori István nádor egykori birtokait szerzi meg. Birtokfoglalásai során a Báthoriaknak legnagyobb veszteségét a virágzó, gazdag mezőváros, Kálmáncsehi időleges elvesztése okozza. Észak és több közép-somogyi községen kívül főképpen a dél-somogyi Báthori uradalmakból kerültek községek, mint pld. Szentgyörgy, Darány, Csokonya és ötvös Pekry kezére.

33 Pekry nagyarányú somogyi birtokfoglalásainak 1537-ben a vesztes eszéki csata vet véget.

34 A vereség hatására még kedvezőtlenebbek lesznek a dél-somogyi állapotok. Az 1538-ban megkötött nagyváradi béke után Somogy megye — a Török Bálint vezetésével szerveződő - János-párti főurak ellenőrzése alá kerül. A vármegye főispánja: Báthori Bonaventura (András), a legnagyobb somogyi birtokos ebben az időszakban Ferdinánd táborához tartozik. Somogyban Török Bálint — 1541-ben történő — elfogatása után ismét a Báthoriaké a legnagyobb politikai hatalom. Több fontos Török birtokközpont — köztük Csurgó - viszont az új hatalmas délvidéki nagybirtokos, Zrínyi kezére kerül. Zrínyi Miklós és sógora Tahy Ferenc 1542 és az 1550-es évek között több régi dél-somogyi Báthori birtokot megszerez. Szigetváron 1554-ben még Báthori András főispán familiá-