Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

i. FEJEZET TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Dél-Dunántúl története szempontjából igen fontos az uradalmi központok: a várak és a hozzájuk tartozó települések rendszeres vizsgálata. Ezért jelentős a Marczali, majd a XV-XVI. századi Báthori uradalmak - országos kitekintéssel készülő — forrásanyagának feltárása. Somogy területén a XV—XVI. században — gazdasági, közigazgatási, birtoktörténeti és művelődéstörténeti szempontból — a Marczaliak, illetőleg a Báthoriak babócsai, segesdi, zákányi, marcali és fejérkői uradalmának kutatása adhat kiemelkedő, új eredményeket. Az említett uradalmak várközpontjai közül csupán a fejérkői, illetőleg a Segesdhez tartozó Ötvöskónyi várkastélyának területén folyt régészeti ásatás. A fejérkői és az ötvöskónyi várkastélyok régészeti anyaga jól bizonyítja a Báthoriaknak — a középkori Somogy, illetőleg országos szempontból is számunkra legjobban használható — XV—XVI. századi művelődéstörténeti szerepét. A legkiemelkedőbb somogyi családi központok: Babocsa, Segesd és Marcali feltárásáig alapvető, képet ad a család névadó, uradalmi és szakrális székhelyének: Nyírbátornak régészeti anyagközlése. A szabolcsi Nyírbátorhoz, illetőleg főképpen Ecsedhez hasonló szerepe van Somogy legfontosabb közigazgatási és uradalmi központjának: Babócsának. Hiszen a XVI. századi végvári életben kiemelkedő szerephez jutó Báthori székhely Dél-Somogy területének egyik fő meghatározója. Ennek közvetett tárgyi, illetőleg fontos egyéb forrásbizonyítékát nyújtja a segesdi uradalomhoz tartozó kisebb reneszánsz Báthori vadászkastély történeti és régészeti feldolgozása. ötvös (Kónyi) és környékének története a XV-XV1I. században Dél-Somogy XV—XVII. századi életében nem elhanyagolható szerep jutott Segesdnek és közvetlen környékének: ötvösnek, Kónyinak, Átadnak, valamint a többi közös vonásokat mutató szomszédos falunak. ötvös és környékének történeti képe a korábbi; X-XIV. századi időszakban is, de legfőképpen a végvári harcok idején látszik hasonlónak a szomszédos községek történetéhez. ötvös falut környezetéből kiemeli a XV—XVII. században fennálló várkastélya. A segesdi jelentős XVXVII. századi uradalmi központhoz tartozó falu közelében a Batthyányiak, Báthoriak, Pekryek és Törökök — főnemesi igénnyel berendezett - vadászkastélya állt. A község és környékének története előbb a segesdi királyi, királynéi ispánsági központhoz, majd nagybirtokos urainak — főképpen a főispáni rangot viselő Báthoriaknak — somogyi szerepéhez kapcsolódik. Magáról a várkastélyról a történeti adatok alig szólnak. A középkori ötvös községet 1333-1335, az 1389-ben Vtves, Wthwes néven említik.

1 Már 1395 előtt a királyi udvarnokok faluja volt és a segesdi királynéi ispánsághoz tartozott.

2 Az újabb történeti irodalom azt is feltételezi, hogy a falu első lakói a XI—XII. században a királyi szolgálónépek ötvösműveket készítő csoportjához tartoznak és a segesdi királyi, majd később a királynéi ispánsági központ „ötvös-szükségletét" elégítik ki.

3 Az itt lakók szolgáltatása a XII—XIII. században változik meg. Ettől kezdve udvarnokokként, főként földműveléssel foglalkoztak.

4 Milyen okból történt a falu lakóinak: az ötvösöknek szolgáltatás változása? Hiszen esetükben a legősibb és legjobban megbecsült iparos szolgáltató, az ötvösréteg alakult át gazdálkodó, egyszerűbb udvarnok réteggé.

5 Az is bizonyos, hogy a honfoglalást megelőző, illetőleg azt követő időszak ötvösei igen magas szinten művelték iparukat. Alig képzelhető el, hogy nem tudták kielégíteni a királyi-királynéi udvartartás Xll-Xlll. századi igényét.

6 Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy az ötvösmesterek részben a királyi udvarhoz, illetőleg az aranyezüst ércek lelőhelyéhez kerültek közelebb.

7 ötvös falu 1389-ben a szomszédos Barát, Bolhás, Atád, Szabás, Gesztenye helységekkel, illetőleg a Drávához közelebb fekvő Aranyossal, Belcsővel, Visontával, valamint a királyi szolgáltató falvak mellett lévő Csákánnyal, a segesdi királynéi ispánság uradalmát alkotja.

8 Az uradalom létrejötte jól nyomon követhető. A XI. század elején felállított somogyvári ispánsági és főesperességi székhely mellett — szinte azonos időben — megalakult a segesdi főesperesség, majd annak védelmére a világi ispáni központ. Az ekkor szerveződő segesdi királyi uradalom állhatott elsősorban ötvös és környékén lévő falvakból. A XIII—XIV. században már az uradalomhoz tartozó falvak egy részét még I. István adományozta el. Később — mint Bölcső is — már királynéi tulajdonba jutottak vissza.

9 Fel kell tételeznünk azt is, hogy ötvös falu szolgáltató rétegének a XI —

XIII. században a Dráva men-