Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 51 Megállapíthattuk, hogy a somogyi főúri reneszánsz építőmühelyekkel kapcsolatot tartó, ötvöskónyiban dolgozó kőfaragóműhely rangos építészeti faragványokat készített. A félhold és patkóalakú bélyegdíszes téglák Kaposszentjakabon és Somogyváron hasonló formában kerültek elő. Feltételezhető tehát, hogy a XVI. századi végvári átépítések során azonos műielyből (somogyi) kerültek ki az említett bélyeges töredékek.

68 (45-46. kép) A délkeleti részen felvonóhidas gyalogkapuval, a déli reizen nagyobb kocsibejáróval ellátott várkastély északnyugati és délnyugati részét félkör alakú rondella erősítette. Északkeleti részén egy kiugró ferde fallal rendelkező - téglalap alakú falszoros végén - emeletes négyzetes alapú torony (?) állhatott. A gyalogkapuval szemben a várfalak által körbezárt árkádos udvart a szerényebb díszű (piramidális kályha, szürke szemes kályha) kályhákkal ellátott IIII. földszinti helyiség zárta le. Az említett helyiségek felett piros, barnásvörös és fehér vakolatfestéssel, valamint párhuzamos és téglalap alakú vonalkötegdísszel sllátott kerámialapokkal díszített, rangos, lovagalakDs (pelikános), püspösfejes, Szent Kristófot ábrázoló kályhákkal ellátott főúri emeleti szobák álltak. Az udvar és az í-lll. helyiségek alatt boltozatos pincék lúzódtak. A pincék lejárata az I—II. számú nagyobb méretű nyugat-keleti irányú földalatti helyiségekiez csatlakozott. Az említett pincehelyiségek kutatásc során a földszinti helyiségek bejáratait feltártuk. Ugyanakkor a II. sz. pincehelyiség déli, illetőleg keleti falában két lőrés, illetőleg szellőző nyílását is meghatároztuk. A feltárás eddigi menete alapján úgy tűnik, hogy a dongaboltozatos pincerészeket legkésőbb a XVI. század elején alakíthatták ki.

69 Az igen értékes leletanyagból kiemelhető a már említett díszes reneszánsz tölgyfaajtó, valamint a korhatározó lengyel ezüst garas. (47. kép) A kaslély nyugati felében a sütőház kályháskemencéit, míg délebbre a lépcsőzetesen lejtő udvar — kocsifordulóval és kúttal rendelkező — részei kerültek elő. A vadászkastélyt a XVI. században újabb, döngölt agyiigsánccal, illetőleg többnyire cölöpös agyag, földtöméssel erősítették meg. A több ostromot is elszenvedett épületet a sáncon kívül külső palánk kerítés is védte. A középkori ember asztal tartásának, étkezésének fontos bizonyítékait jelentik a nagyobb mennyiségben előkerült őz, vaddisznó, fácán, nyúl, valamint csirke, sertés és marhacsontok. A kastély XVI—XVII. századi urainak és várnépeinek egykori életéhez néhány szép lelet (díszkerámia, kályhacsempe, gyertyatartó stb.) ad bepillantást. A Báthoriak időszakának (XVI. század első fele) mindennapi életére — a fenti régészeti forrásokon túl — a fejérkői vár feltárására adott kiegészítő képet. Az ott előkerült rangos építészeti és egyéb be47. ötvöskónyi, lengyel ezüst garas első oldala, XVI. szd. eleje, 1974. 2:1 rendezési tárgyak a Báthori család európai igényét és kapcsolatát is jól mutatták. (Olasz üvegek stb.) Úgy tűnik, hogy a legrangosabb Báthori központok: Babócsa, Segesd, Marcali feltárásáig a már feltárt somogyi Báthori várak (ötvöskónyi, Fejérkő) szolgálnak a legfontosabb régészeti és történeti bizonyítékokkal. Az egykori ötvös i Báthori várkastély művelődéstörténeti képének rekonstruálásához a nyírbátori, ecsedi történeti adatok adnak kiegészítő és hiánypótló forrást. Az ecsedi XVII. századi inventáriumból kiderült, hogy az ebédlőpalotán túl „á//otí az úr kőboltos háza". Az említett helyiségnek ,,zöld színűre festett, bélelt, vassarkos, hevederes, kulcsos ajtaja az ebédlőpalotából nyílott. Ónba foglalt, hatszegre metszett, kristályüveges, négyfiókos ablaka és belül szenelő, zöldmázas kemencéje" is ismert.

70 Az úr házából a kőboltozatos asszonyház nyílt, ahol — a kívül fűtő, zöldmázas kemencén túl - több díványszőnyeg, festetlen ágy, rézláda, asztal és egyéb tárgy található. Az asszonyház mellett a leányasszonyok háza állt, amelyhez az „öregasszonyok kőboltos háza" csatlakozott. Az öregasszonyok szobájából nyíló „alsóleányasszonyok" háza mellett volt a sütőház. Innen kelet felé az ún. szegelet-palota húzódott. A középső palotából és a karfás folyosóról közelítették meg az ún. szegelet boltos házat, amelyben pisztolyokat, puskákat, ágyúkat, tőröket és alabárdokat tartottak. Az emeleti (felső rend) házak alatt különböző „a/só rendházakat" említett az összeírás. A különböző bástyák környékén — a porkoláb háztól kezdve — a sóház, az ecetesház, a pince és a liszttartó szuszékok ismertek. A Nyírbátorban is említett udvarbírák háza deszkás tornáccal, pitvarral épült, amelyben különböző deszkarekesz állt. Az ecsedi vár szárazmalma mellett tudunk a kovácsműhelyről, az istállókról és végül a tömlöcökrőf is. A Báthoriak családi központjának belső kerítése és különböző kapuja is szerepel, mint a vastag deszkából karózott tőkekapu. A bejárati híd végén a közöttük sövényes, tapaszos, szalmával fedett darabontházat is megemlítették az összeírok.

71