Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 51 Megállapíthattuk, hogy a somogyi főúri reneszánsz építőmühelyekkel kapcsolatot tartó, ötvöskónyiban dolgozó kőfaragóműhely rangos építészeti faragvá­nyokat készített. A félhold és patkóalakú bélyegdí­szes téglák Kaposszentjakabon és Somogyváron ha­sonló formában kerültek elő. Feltételezhető tehát, hogy a XVI. századi végvári átépítések során azo­nos műielyből (somogyi) kerültek ki az említett bélye­ges töredékek. 68 (45-46. kép) A délkeleti részen felvonóhidas gyalogkapuval, a déli reizen nagyobb kocsibejáróval ellátott várkas­tély északnyugati és délnyugati részét félkör alakú rondella erősítette. Északkeleti részén egy kiugró fer­de fallal rendelkező - téglalap alakú falszoros végén - emeletes négyzetes alapú torony (?) állhatott. A gyalogkapuval szemben a várfalak által körbe­zárt árkádos udvart a szerényebb díszű (piramidális kályha, szürke szemes kályha) kályhákkal ellátott I­III. földszinti helyiség zárta le. Az említett helyiségek felett piros, barnásvörös és fehér vakolatfestéssel, valamint párhuzamos és téglalap alakú vonalköteg­dísszel sllátott kerámialapokkal díszített, rangos, lo­vagalakDs (pelikános), püspösfejes, Szent Kristófot ábrázoló kályhákkal ellátott főúri emeleti szobák áll­tak. Az udvar és az í-lll. helyiségek alatt boltozatos pincék lúzódtak. A pincék lejárata az I—II. számú nagyobb méretű nyugat-keleti irányú földalatti he­lyiségekiez csatlakozott. Az említett pincehelyiségek kutatásc során a földszinti helyiségek bejáratait fel­tártuk. Ugyanakkor a II. sz. pincehelyiség déli, illető­leg keleti falában két lőrés, illetőleg szellőző nyílá­sát is meghatároztuk. A feltárás eddigi menete alapján úgy tűnik, hogy a dongaboltozatos pincerészeket legkésőbb a XVI. század elején alakíthatták ki. 69 Az igen értékes leletanyagból kiemelhető a már említett díszes reneszánsz tölgyfaajtó, valamint a kor­határozó lengyel ezüst garas. (47. kép) A kaslély nyugati felében a sütőház kályháskemen­céit, míg délebbre a lépcsőzetesen lejtő udvar — kocsifordulóval és kúttal rendelkező — részei kerültek elő. A vadászkastélyt a XVI. században újabb, dön­gölt agyiigsánccal, illetőleg többnyire cölöpös agyag, földtöméssel erősítették meg. A több ostromot is el­szenvedett épületet a sáncon kívül külső palánk kerí­tés is védte. A középkori ember asztal tartásának, étkezésének fontos bizonyítékait jelentik a nagyobb mennyiség­ben előkerült őz, vaddisznó, fácán, nyúl, valamint csir­ke, sertés és marhacsontok. A kastély XVI—XVII. századi urainak és várnépeinek egykori életéhez néhány szép lelet (díszkerámia, kályhacsempe, gyertyatartó stb.) ad bepillantást. A Báthoriak időszakának (XVI. század első fele) mindennapi életére — a fenti régészeti forrásokon túl — a fejérkői vár feltárására adott kiegészítő ké­pet. Az ott előkerült rangos építészeti és egyéb be­47. ötvöskónyi, lengyel ezüst garas első oldala, XVI. szd. eleje, 1974. 2:1 rendezési tárgyak a Báthori család európai igényét és kapcsolatát is jól mutatták. (Olasz üvegek stb.) Úgy tűnik, hogy a legrangosabb Báthori közpon­tok: Babócsa, Segesd, Marcali feltárásáig a már fel­tárt somogyi Báthori várak (ötvöskónyi, Fejérkő) szol­gálnak a legfontosabb régészeti és történeti bizo­nyítékokkal. Az egykori ötvös i Báthori várkastély művelődéstör­téneti képének rekonstruálásához a nyírbátori, ecse­di történeti adatok adnak kiegészítő és hiánypótló forrást. Az ecsedi XVII. századi inventáriumból kide­rült, hogy az ebédlőpalotán túl „á//otí az úr kőbol­tos háza". Az említett helyiségnek ,,zöld színűre fes­tett, bélelt, vassarkos, hevederes, kulcsos ajtaja az ebédlőpalotából nyílott. Ónba foglalt, hatszegre met­szett, kristályüveges, négyfiókos ablaka és belül sze­nelő, zöldmázas kemencéje" is ismert. 70 Az úr házá­ból a kőboltozatos asszonyház nyílt, ahol — a kívül fűtő, zöldmázas kemencén túl - több díványszőnyeg, fes­tetlen ágy, rézláda, asztal és egyéb tárgy található. Az asszonyház mellett a leányasszonyok háza állt, amelyhez az „öregasszonyok kőboltos háza" csatla­kozott. Az öregasszonyok szobájából nyíló „alsó­leányasszonyok" háza mellett volt a sütőház. Innen kelet felé az ún. szegelet-palota húzódott. A középső palotából és a karfás folyosóról közelítették meg az ún. szegelet boltos házat, amelyben pisztolyokat, puskákat, ágyúkat, tőröket és alabárdokat tartottak. Az emeleti (felső rend) házak alatt különböző „a/só rendházakat" említett az összeírás. A különböző bástyák környékén — a porkoláb ház­tól kezdve — a sóház, az ecetesház, a pince és a liszttartó szuszékok ismertek. A Nyírbátorban is emlí­tett udvarbírák háza deszkás tornáccal, pitvarral épült, amelyben különböző deszkarekesz állt. Az ecsedi vár szárazmalma mellett tudunk a ko­vácsműhelyről, az istállókról és végül a tömlöcökrőf is. A Báthoriak családi központjának belső kerítése és különböző kapuja is szerepel, mint a vastag desz­kából karózott tőkekapu. A bejárati híd végén a közöttük sövényes, tapaszos, szalmával fedett dara­bontházat is megemlítették az összeírok. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom