Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)
48 MAGYAR KÁLMÁN 42. Koroknya, Mátyás címer töredéke, szürke mészkő, XV. sz. második fele. 1:2 A nagyszámú kőemlék sorából két oszlop lábazati része, valamint a rétegesen szélesedő lábazati töredék és a puha, tömör kőből készült elszedett, persely-lyukkal ellátott ajtókeretkő emelhető ki. 66 A vár gazdag faragással díszített építészeti emlékeinek további rangos XV. századvégi, és XVI. század eleji bizonyítékait a finom élekkel tagolt homokkő bordák, a lemezeit, gömbölyített és hornyolt tagolással díszített ajtó és ablakkeret, valamint a párkánykövek töredékei adják (43. kép). A középen széles, sima, lemeztag két oldalán párhuzamosan, ritmikusan mélyülő, szegletes, illetőleg gömbölyű bordázattal ellátott építészei tagozatok egy rangos kőfaragóműhely munkáját sejtetik. Építészeti emlékeinket valószínűleg a főúri műhelyekben dolgozó kiváló kőfaragók vagy azok tanítványai készíthették (44. kép). A különböző formájú, méretű és kiképzésű egyszerű, illetőleg bonyolultabb idomtéglák között állatlábnyomokkal (sertés, kutya), illetőleg patkó (és félhold) díszítéssel ellátott darabok találhatók. A patkódíszes töredékek alapján a XVI. század elején történő — valószínűleg a végvár rendszer kiépítésével kapcsolatos — átépítésre gondolhatunk. Az erősen túlégetett és az oldalán zöldmázzal rendelkező téglák a kastély már tárgyalt díszességét emelték. Talán egy műhely maradványai a vastag grafitos réteggel bevont téglák. A hőszabályozásra szolgálhattak a ferde lyukkal átfúrt téglák. Az épület belsejét fehér színű, illetőleg piros festett csíkkal, bordó, valamint szürke és fehér festéknyommal ellátott vakolás borította. Ugyancsak a falak díszes burkolatához tartoztak a sárgásfehér, palaszerű anyagból készített — párhuzamos és egymásból kinövő téglalap alakú vonaldíszekkel ellátott - kerámialapok. 67 A díszes kőkerettel ellátott ablakokat körkeretes, kis kúpalakú üvegszemekkel látták el. Az egykori tetőt lapos, illetőleg kúpcserép fedte. A nagyobbszámban felszínre jutott paticstöredékek a kemencék, illetőleg az egyszerűbb épületek maradványaihoz tartoztak. Feltárásunk eredményeinek rövid összegezésekor megállapíthatjuk, hogy a történeti adatok szerint már a XIV. századtól nagyobb birtokosairól ismert helység kastélyának korábbi, gótikus nyoma még nem került elő. Az 1966-74. évek között végzett ásatások anyaga a XV. század végére, de főképpen a XVI—XVII. századra utalnak. Az ötvösi várkastély a XV. század második felében épülhetett és a XVI. század elején átalakított négy sarokbástyás reneszánsz kastély típusát mutatja. A kastély a XVil. század második felének végén leégett és pusztulásnak indult.
