Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

ч MAGYAR KÁLMÁN 39. ötvöskónyi, négyzetes tálalakú kályhaszem, az illeszkedési felülettel, XVI. szd. 1973. 1 :2 Az előkerült nagyszámú szürke, illetőleg fekete, mázatlan kályhaszemek, a XV!—XVII. század jellegzetes, egyszerűbb szobáiban lévő tüzelőberendezések darabjai. Az egyszerűbb kályhák és reprezentatívabb mázas típusok közötti átmenet bizonyítékai a szórványosan előkerült — főképpen liliomos díszű kályhaorom darabok adják. Az ún. átmeneti, már a rangosabb kályhák csoportjához tartoznak a sárga és zöld XV. század második feléből származó táíalakú kályhaszemek darabjai. A halványzöld növénydíszes ábrázolású reneszánsz töredék, illetőleg a sötétzöldmázas ún. eperdíszes kályhaoromdísszel rendelkező kályhák maradványai - a téglalap alakú, többszörösen tagolt, kályhapárkánnyal — a főúri udvartartás rangosabb szobáiraak kályháira utalnak.

56 Lényeges - főképpen horvátországi kapcsolatokra utaló — kályhacsempék az ún. II. és III. sz. helyiségek, illetőleg az elpusztult pince környékén jutottak a felszínre. A zöldmázas piros szemcsés anyagú ferde párhuzamos vonalakkal díszített csempetöredékek horvátországi (susegrádi), diósgyőri és füleki párhuzamait ismerjük.

57 A kiemelkedően reprezentatív reneszánsz kályhához tartozik, és ugyanakkor egyedi formát képvisel a piros alapanyagú, zöldmázas, erősen domború, püspöksüveges, fejábrázolást mutató két kályhatöredék. Az igen díszes zöldmázas reneszánsz kályhához tartozó kályhacsempe darabok Báthori Miklós humanista püspök alakját idézik fel.

58 Három zöldmázas, piros szemcsés, téglalap alakú csempetöredék, ugyancsak a kiemelkedő kályhaemlékekhez sorolható. Ez a Szent Kristófot ábrázoló csempetípus a diósgyőri várban előkerült XV. századi dudást, illetőleg mezítelen férfit ábrázoló csempetöredék típusával rokon

59 (40. kép). Darabunk ferdevonalakkal vágott, léctagos peremdísze, a nyírbátori várkastély egyik kályhacsempéjének hasonló csempéjével mutat azonosságot.

60 40. ötvöskónyi, Szent Kristóf ábrázolásos zöldmázas csempetöredék, XVI. szd. 1973, 1:2 A XV. századi várkastély legdíszesebb kályháját az ún. lovagalakos budai műhely pelikán ábrázolásos csempetípusával díszítették. A középső mezőben veszszőfonásos fészkén ülő, kiterjesztett szárnyú pelikán táplálja a fiókáit. A pelikánt körülvevő ágról a négy sarok felé egy-egy levél hajlik ki.

6i Az erősebb, illetőleg halványabb, zöldmázzal díszített típusból három, esetleg négy csempéhez tartozó töredék került elő. A pelikános motívum egyes vélemények szerint

62 a Rozgonyi család címeréhez, míg véleményünk szerint inkább a Batthyány család pelikános címerábrázolásához kapcsolható.

63 (41. kép) A budai lovagalakos kör 18. típusához tartozó darabok a várkastély pontos építési dotálásához szolgálnak bizonyítékul.

64 A reneszánsz várkastély építészeti részeinek legrangosabb töredékét a mészkőből készült boltozati gyámkő nyújtja. Az említett rangos kőemlék a koroknyai várból előkerült — több rokon motívumot és készítési technikát mutató — reneszánsz gyámkővel hozható műhelykapcsolatba. A koroknyai gyámkő pedig a budavári Fortuna utca 18. számú házból előkerlüt gyámkő típusával függ össze.

65 Véleményünk szerint a koroknyai kő anyagával — az ugyancsak a koroknyai várban előkerült — Mátyás címeres kőtöredék azonos. A két kőemlék a várban folytatott Mátyáskori építkezés fontos bizonyítéka (42. kép).