Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

44 MAGYAR KÁLMÁN Az előzőekben megállapítottuk, hogy a kastély falainak bontási rétegéből általában XVII. századi leletanyag került elő. így az északi kiszedett pincefal felett szűk kiöntőcsöves kancsó szürke, töredékes szájrésze, valamint vékony, barnáspiros színű folyatott piros festékkel díszített kerámia darabja jutott a felszínre. A fenti festett darabhoz hasonló barnássárga színű piros folyatott festékdísszel ellátott, XVI— XVII. századi kerámia a 3/1

II. nyugati metszetfalának (C2-C3) 55 cm-es mélységéből került elő. A pusztulási réteg alatt előkerült kerámiaanyag adta a korhatározást a vár északi, illetőleg a rondella környékén lévő sáncainak feltöltési idejéhez. Az északnyugati rondella téglapadlójának átmetszéséből; meszes réteg alatti feltöltésből (M = 1,1 m) több XV-XVI. századi perem és oldaltöredék jutott a felszínre.

44 A rondella pusztulási rétege alatt kerültek elő - a várkastély XV. század végi és XVI. század eleji periódusához köthető — egyszerűbb formát mutató edények. Közülük legjelentősebb egy nagyméretű szürkésbarna díszítésnélküli fazék, amely tárolási célokra szolgálhatott.

45 Ugyancsak a 3/1. sz. kutatóárok legalsó feltöltési rétegéből (P-Pi) származott a kisméretű, öblösödő hassal és körbefutó, párhuzamos bekarcolt vonalköteggel díszített pohár.

46 Talán a várnépek asztal-tartásának tárgyi emléke. (33-34. kép) Az említett tárgyak közelében több nagyalakú tárolóedény, valamint kisebb fazék töredéke is a felszínre jutott. Ezek - az észak-déli kutatóárok északi részében előkerült hasonló típusú darabokkal

47 — a XVI. századi átépítési (megerősítési) periódus fontos tárgyi bizonyítékai. A konyhai edényeken, valamint a gazdasági célokat szolgáló s a várnépek asztaltartásához sorolható kerámián kívül csak szórványosan kerültek elő a főúri asztaltartás díszedényeire utaló töredékek. Ide sorolhatók a XV. század második feléből származó - halványpiros színű poharak talprészei a különböző zöld és sárgamázas kerámiatöredékek, valamint a halványsárga, belül mázas keménycserepek töredékei. Az 1974-es pincefeltárás során előkerült, erősen zöldmázas, valamint fehér alapon kobaltkék, vonalas díszítéssel ellátott edénycserepek, a XVI—XVII. századi úgynevezett törökös kerámia csoportjához köthetők. Az északnyugati rondella keleti szögletes falának kiszedett árkából jutott a felszínre egy — XV. század második feléhez köthető — piros, jól iszapolt pohár és egy nagyobb edény aljtöredéke. Ugyanakkor több zöldmázas pecsételt mintájú díszkancsó töredéke már a XVI. századi főúri asztaltartás jelentős tárgyi emléke. A XV. század második felének elsőrangú díszkerámiájához tartozik egy befelé mélyülő, magasabb, peremkerettel rendelkező, ovális alakú, átfúrt, zöldmázas darab. A finom, halványpirosra égetett töredék belső oldalát emberarcra emlékeztető, kiemelkedő vonalas domborítások díszítik. Ugyancsak egyedülálló darabok a kívül barnamázas címerpajzsban különböző mintával díszített átfúrt kerámia töredékei. A fenti darabok pontos rendeltetése — a félgömb alakú kissé ovális, három lyukkal, letört illeszkedési felülettel ellátott, helyenként zöldmázas mécses, zeneszerszám(?) töredékével együtt — nehezen meghatározható.

48 A nagyobbszámú kerámia emlékeken túl — a vár mindennapi életére utaló — tárgyak már jóval kisebb számban kerültek elő. Az élet mindennapi eszközeihez tartoznak a különböző fenőkőtöredékek, valamint az üvegedények csekélyszámú darabjai. Az üvegtárgyak közül kiemelkednek az ólomkeretes ablakszemek töredékei, valamint a megnyúlt, halványkék színű, enyhén bordázott kisebb kancsó nyak és válltöredéke.

49 Az előkerült vastárgyak közül - az ácsszegek, vaskapcsok, kampók, pántok és lemezek mellett, több ajtópánt, karika került elő. A feltárt reneszánsz ajtó háromszögletű vasalásai, díszes kulcslyuk vasalása, lakatfogantyú és egyéb vastöredékek mellett ajtófogantyút, hajlított ajtódíszt tártunk fel.

50 Az egyszerűbb vastárgyakhoz hasonló típusok a koroknyai várból is előkerültek. A koroknyai daraboknál — az egyéb területen is — mutatkozó rokonság nem meglepő, hiszen Alya Mátyás koroknyai várkapitány 1544-1548- között ötvöskónyi földbirtokosa is volt. Az elpusztult koroknyai vár helyén előkerült csiholóvasak, csizmasarok vasalások szintén XVI. századi mindennapi élet jellegzetes tárgyai. Az ötvöskónyi vár mindennapi, konyhai használati leletanyagához tartozott az előkerült kettős-nyárs, az olló, a kés, a vaslakat, valamint a vájó és vágó ékek, illetőleg egy vésőgyalu. (36. kép) 36. ötvöskónyi, vésőgyalu, XV. szd. második fele, 1974. 1:2