Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 25 I. FEJEZET JEGYZETEI 1 Ecsed, Sárvár, Gut és Adony régészeti kutatása az 1975-ös évtől kezdődik. 2 BALOGH 1939, 577. - VOIT 1960, 260, 374. - ENTZ 1963, 473-476. - ENTZ-SZALONTAI 1969, 5-74. BALOGH 1974. 50. 3 MAKSAI 1940, 153. - SzV 138. - MAGYAR 1973a, 8. 4 BALOGH 1956, 5. - ENTZ-SZALONTAI 1969, 7. s MAKSAI 1940, 114. - SzV. 114, 428. - SZÉKELY 1961, 327. - MAGYAR 1970. 18. ENZT-SZALONTAI 1969, 7. 6 MAKSAI 1940, 114. - ENTZ-SZALONTAI 1969, 7. MAGYAR 1970, 26. 7 MAGYAR 1971, 30. - Uő. 1973c 123-124, 129-130. 8 BALOGH I. 1966, 299. - BALOGH 1970, 30. 9 1953-ban Mérey Kádár Ervin (Debrecen, Déri Múzeum), 1954-1961 között dr. Csallány Dezső, dr. Makkay János és dr. Szalontai Barnabás. 1969—1973 között a szerző végezte az ásatásokat. 10 Az építkezések gyors megkezdése után pótolhatatlan kastélyegyüttesek és leletanyagok pusztultak el. A hiányos dokumentáció kéziratos példányai a Debreceni Múzeumban vannak. 11 A felszíntől 80 cm mélységben mintegy 15-20 cm vastag faszénnyom húzódott. 12 A gimnázium zavartalanul folyó építkezése közben (1955-1958) a területen érdemiben nem végeztek régészeti leletmentést. Az előkerült falakat szétbontották, illetőleg a megimaradt részek fölé épült a gimnázium, 13 A Cs. III. szelvényben - a fal közelében 7,1 m-nél korhadt fagerendfák kerültek elő. 14 A kályhacsempék alapján a XVI. század második felében történhetett a pusztulás. 15 Az ásatási dokumentáció (napló) alapján a kályhacsempe anyagára, típusára és korára nem kapunk felvilágosítást. 16 A faltól 2,61 m-re 76,5 cm hosszú, 44,5 cm széles és 18 cm vastag baluszter jutott a napvilágra. 17 A szelvényben lévő ajtónyílás északi szélétől 2,15 m-re került elő. H: 77,5 cm, Sz: 45,5 cm és V:21 cm. A 3. és 4. számú baluszter teljesen megegyező a 2. számú darabbal. 18 A Cs X/2 szelvényben a Cs. XI/2 szelvényben talált kőajtó-kerethez tartozó, mesterjeggyel ellátott kerettöredék jutott a felszínre egy kőoszlopfejezettel. A Cs XV/a/1 és a Cs XMd/a/1 szelvények többnyire újabbkori falakat hoztak a felszínre. 19 20 cm átmérőjű és 30 cm vastagságú. 20 XVI-XVII. századi jellegtelen leletek kerültek elő. 21 Legfelül humusz, majd törmelékes humusz (30—40 cm mélyen), illetőleg részben agyag (10 cm vastag) volt. Alatta törmelék és 30—35 cm vastag törmelékes humusz, föld(?) húzódott. Ebben a mélységben a gimnáziumtól Nyugatra törmelékes réteg, míg Kelet felé sárgaföld mutatkozott. 22 A Cs XIII/A/8, a Cs XIV/A/8, a Cs XIV/B/8, a Cs XXII/A/4 és a Cs XXHI/A/1^A/4, illetőleg a további szelvények régészeti eredményt nem hoztak. 23 A falmaradvány a kastély északi szárnyának főfalához tartozhatott. 24 Az 1953-1961 között folytatott ásatásokat jellemzi az 1961-es ásatási napló: „a feltárások során voltak szakmai hiányosságok bizonyos mértékben (régész hiánya stb.)..., ha viszont nem kerül sor a feltárásra, úgy teljes pusztulás áldozatává válik az ásatási objektum leleteivel együtt." 25 A 69.93.11., 69.73.21, és a 69.73.11. Ltsz darabok a nyírbátori Báthori István Múzeumban. 26 A nagyobbik H: 90 cm, Sz: 30 cm, a kisebbik ablakkeret töredéke 59 cm hosszú és 28 cm széles volt. Ugyanitt egy 30, illetőleg 35 cm hosszú jellegtelen töredéket is találtunk.) 27 A további munkát a villámhárító vezetéke erősen akadá lyozta. 28 MAGYAR 1973a 46-48. 29 MAGYAR 1974, 1-2. és 3. j. 30 Uo. 6-8. 31 MAGYAR 1974, 1-28. 32 A szögletesre faragott (lábazati) kő mellett minuszkulas felirattal ellátott piros, sima XV. századi kerámiatöredéket találtunk. 33 Szürke, piros, mázatlan fazék, bögre oldal és peremtöredéke és néhány piros, négyzetes kályhaszem töredéke. 34 Szürke és zöldmázas fültöredék, virágmintás, színes táltöredékek és több jellegtelen kerámiaanyag jutott a felszínre. 35 A nyugati falat a déli magtárfaltól 7 m, a keletit 6 m hosszan követtük. 36 Újabbkori településréteg anyaga került elő. 37 Az élszedéses, 1,2 m hosszú, 60 cm széles és 27 cm vastag homokkőből készült darab kettétört állapotban került elő. 38 XVI—XVII. századi piros anyagú, zöldmázas, félhengeres kályhacsempék, valamint XVII. századi barnáspiros, szemcsés anyagú bögre, fazék oldal és peremtöredékei kerültek elő. 39 A fal (valószínűleg) az emésztőgödörhöz csatlakozott. 40 XVII. századi piros, szemcsés anyagú jellegtelen kályhatöredék, illetőleg edénytöredékek jutottak a felszínre. 41 Piros, szemcsés anyagú, zöldmázas XVI—XVII. századi kályhacsempék és szürke, valamint piros színű kerámiatöredékek jutottak a felszínre. 42 A várkastély „gazdasági" részének egyik, feltehetően XVI. századi pusztulását dokumentálják a blokk feltárt régészeti leletei. 43 Egy mintás, zöldmázas kályhacsempe töredéke és XVIII— XIX. századi zöldmázas kályhacsempék darabjai. 44 A nagy díszes ablakok összetörtek. Keretestől kerültek az északi feltöltésbe. 45 BALOGH I. 1966, 299, 697. 46 NAGY 1944, 6. 190-191. - Uő. 1944, 7. 225. - ENTZ 1957, 256-257. 47 BALOGH I. 1966, 158. 48 ENTZ 1957, 256. 49 NAGY 1944, 6. 189. 50 NAGY 1944, 7. 226. - ENTZ 1957, 257. Báthori István 1493 előtt Udvarhelyen is építkezett. (BALOGH 1943, 80.) 51 CSÁNK! II. 1894, 576. - SV. 36. 52 CSÁNKI II. 1894, 572 és OL Köz. levt., Reg. 1454. XII. 21. Dl 14.894 és 1458. IX. 4. Dl 102.539. 53 A XVI. század elejétől (Török Bálint foglalása óta) Somogyvár közigazgatási székhelyként alig szerepelhetett. Az akkori főispánok: a Báthoriak Babócsát használhatták közigazgatási székhelyként és családi birtokközpontként. 54 Ld. a tanulmány II. fejezetét, valamint SZAKÁIY 1971„ 51-84. 55 GHIMESI, FORGÁCH 1866, 156.