Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)
24 MAGYAR KÁLMÁN tély területéről keletre 1 km távolságban áll a XV. századi templom a középkori mezőváros település helyével. A Marczaliak egykori birtokközpontjában a vár, a gótikus templom és a település — a nyírbátori uradalmi központhoz hasonló formában — helyezkedett el. A XV. században kiemelkedő, nádori, országbírói méltóságot betöltő Marczaliak a Báthoriakhoz hasonló pompával építkezhettek. Fényűző építményeiket bővítették és formálhatták - saját igényük szerint a XV. században örököseik: a Báthoriak. A Babócsa, Segesd, Zákány és Marcali uradalmi központok várainak és kastélyainak építése a Marczaliak és a Báthoriak tervszerű birtokpolitikai és stratégiai elvét követték. Éppen ezért emelték a fejérkői uradalom központjában a kereki, ún. fejérkői várat is, az északi balatoni átjáró: a szántódi rév biztosítására. A XIV. századi várkastély - 1396-tól a Marczaliak, majd a Báthoriak tulajdonában - két jelentős ostrom pusztítását heverte ki. Ekkor az 1403-as, illetőleg az 1491 utáni pusztulást követő időszakban kerültek a vár életére vonatkozó legfontosabb leletanyagok a földbe. A Sági Károly vezetésével az 1960-as években folytatott régészeti kutatások megállapították, 86 hogy a Marczaliak idejében történt átépítéskor a derékszögű, közel ellipszis alakú várépületet a déli részen a várárkon átívelő csapóhíddal közelíthették meg. Az északi és nyugati részen levő L-alakú magas épület alatt pincék, közöttük pedig téglaszintes udvar húzódott. A fehér alapon barnás és barnásvörös festéssel ellátott szobákban 1408 után Zsigmond király nyéki műhelye állított három, díszes, mázas kályhát. 87 Közel száz év múltán a Báthoriak itt már kétemeletes, magas, támpilléres falakkal, déli kaputoronynyal ellátott várkastéllyal rendelkeztek. A kastély külső homlokzatán három sorban nyílások, legalul a pince lőrés alakú szellőzője, illetőleg az első és második emeleten — belső ülőfülkével ellátott — nagyméretű, kökeresztes osztású ablakok nyíltak. 88 A belső toronnyal ellátott várat — a kettős árok között húzódó sáncon - külső fal övezte. Az ásatások tanúbizonysága szerint a várkastélyt 1486-1491 között tulajdonosai fényűző tárgyakkal rendezték be. Ezek a berendezési tárgyak a Báthoriak itáliai kapcsolatait is bizonyíthatják. 89 Meg kell említenünk az előkerült különböző fegyverek és felszerelési tárgyak között egy golyóöntő formát, több nyílhegyet és díszes késmarkolatokat. Az étkezési és konyhafelszerelési tárgyakból halszálka faragással díszített késmarkolatok, fémedényt utánzó vörös vonalasfestéssel díszített kupa és nagyszámú fehér, talpas agyagkehely jelentette a fontosabb leletanyagot. A vörös folyatott festéssel díszített üvegserleg és különböző üvegpoharak és üvegpalackok töredékei ugyancsak az értékes leletanyagok közé tartoztak. A ház és a szobaberendezések tárgyaira utal több ajtó, szekrény vasalása is. A mindennapi élet fontos munkaeszközei: kőfaragócsákány, fúró stb. is előkerültek. 90 A két emeletnyi magasságig felnyúló várkastély belső helyiségeinek berendezéseivel, valamint a külső szúk udvarral és kertjével déli, itáliai hangulatot kelthetett. Végsősoron azonban a fejérkői várkastély, a babócsai, a segesdi birtokközpont várainál jóval szerényebb méretű volt. (Alapterületükben még a kisebb méretű zákányi és a marcali várkastélyok is jóval megelőzhették.) Úgy tűnik - az eddigi feltárások alapján -, hogy típusában és méretében a segesdi Báthori uradalomhoz tartozó ötvöskónyi várkastély közelíti meg legjobban. A hasonló alapterületű és építészeti megoldást mutató kastély régészeti feltárása során előkerült leletanyag - a fejérkői vár feltárási anyagával együtt a somogyi Báthori birtokközpontok várainak legfontosabb és újabb művelődéstörténeti képét segítik feltárni, illetőleg meghatározni.