Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 9 I. FEJEZET JEGYZETEI 1 CSÁNKI II. 1894, 634. és Kö. Á. L. AI. III. 1. ad. 3. n. 19. 2 CSÁNKI II. 1894, 634. és SV. 374., HECKENAST 1970, 83. 3 HECKENAST 1970, 22, 83. 4 Uo. 81, 84. Véleményünk szerint az ötvösi udvarnokokat a király, illetőleg a királyné ellátására rendelték. LÁSZLÓ 1944, 354—359. 5 DENES 1972,' 33 és H. KOLBA-NÉMETH 1973, 5-6. 6 HECKENAST 1970. 84. - DIENES 1972, 33, 36. A segesdi királyi, illetőleg királynéi ispánság ötvöseit (aranyosait). 7 Az ötvösöket és aranyosokat egyfelől a gazdagabb arany- és ezüstérc lelőhelyekhez közelebb eső királyi központokba telepíthették át, másfelől a központi királyi ötvösműhely újjászervezésével is összefüggésbe hozható távozásuk. (PAULINYI 1966, 82-83.) 8 SV. 374. - KANYAR 1967, 38. 9 FÜSSY 1902, 480, 487-SV. 374. 10 Aranyos lakóínak egy része az arany, mosásával, kitermelésével és talán feldolgozásával is foglalkozhatott. Ez a kisebb Dráva menti nemesfém lelőhely legkésőbb a XII. században kimerülhetett. (Aranyos nevére Id. KÁLMÁN 1973, 82. 135-SFM, 1974. 812. és az aranymosókra PAULINYI 1966, 33. 25. j.) 11 A XI. század elejétől a király magánuradalmához tartoztak a segesdi ispánság birtokai. 12 CSÁNKI II. 1894, 627. - HECKENAST 1970, 100, 115. 13 CSÁNKI II. 1894, 634. 14 Zsigmond-kori 11/1. 311 p. 2678 reg. és 356. p. 3031 reg. 15 Zsigmond-kori H/1. 390 p. 3283 és 3985 reg. 16 Zsigmond-kori 11/1. 508. p. 4153 reg. 17 SV. 374. 18 CSÁNKI H. 1894, 634. - MREV III. 1902, 60. 19 CSÁNKI II. 1894, 1477-ben a batthyányi előnévvel rendelkező Alapiaké ötvös. (CSÁNKI II. 1894, 663.) 20 MREV IV. 1907, 35. 21 Conscriptio portarum in Cormitatu Simighiensi OL U. et С. Fase. А. 2658. 1. - NAGY 1862, 200. - TAKÁTS 1914, 65-66. - PÁKAY 1971/1. 13. 22 PÁKAY 1971/1-2. 2, 13-17, 19-20, 23, 66-68. 23 1537 után birtokait időlegesen elveszíti. (NAGY 1862, 199.) 1551. évi Báthori—Pekry per anyaga. (OL Kincs, levt. A. N. Fasc. 817. No. 16.) 24 PÁKAY 1971/1. 13. 25 SÖRÜS-REZNER 1905, 203 és 793-794. 26 PÁKAY 1971/1. 23. 27 1526-ban már a török portyázok felégették Somogyot. (VERANCSICS 1857, 24.) Pecsevinél bővebb leírást Dselálzáde Musztafa közli. (DSELÁLZÁDE 1896, 202-203.) 28 PÁKAY 1971/1. 23-24. 29 Uo. 13, 23. 30 GHIMESI, FORGÁCH 1866, 133. 31 SV. 540. 32 TAKÁTS 1914, 71. 1536 júniusában már János király pártján volt Török Bálint. (SZAKÁLY, 1969, 18.) 33 ZÁDOR 1964, 53. 34 PÁKAY 1971/1. 32-33. 35 PÁKAY 1971/1-2. 40, 44. 36 Uo. 9. 37 ISTVÁNFFY 1962, 180-182. 38 PÁKAY 1971/1. 50, 65, 74. 39 Uo. 74, 83. 40 Uo. 41 Uo. 109. 42 Uo. 117. 43 Uo. = SV. 98. 44 PÁKAY 1971/1. 124-125. - SZAKÁLY 1971, 59. - MÉREY 1966, 162. 45 MÉREY 1966, 171. - SV. 126. 46 SV. 64. 47 A budai basák... I. 1915, 264, 289. 48 SV. 35, 459. 49 PÁKAY 1971/1-2. 28, 34, 133. - SV. 98. 50 KARÁCSON II. 1904, 7. A vármegyét dúló tatárokat Zrínyi verte ki. (KANYAR 1967, 74.) 61 PÁKAY 1971/2. 36, valamint Repartitio decimarum 1. Cottus Simighiensis. Sub inspetione Dni Sár'közy: Pagus ötvös (KÁL ötvös 1715. 91.) 52 A segesdi királynéi lispánságra ezideig a XIII. század második felétől vannak történeti adatok. (KANYAR 1967, 38.) 53 Az 1966-1974. között folytatott régészeti ásatások is ezt látszanak bizonyítani.