Draveczky Balázs: Somogy megye régészeti képeskönyve (Somogyi Múzeum 17., 1970)

a korábbi fa, bőr, tök stb. formákat utánozva, agyagból formázták meg, és tűzön kiégették. Ezek a funkciójuk szerint tároló és főző, evő és ivóedények, szűrők, mécsesek stb. lehettek. A halászat-vadászat jelentőségét a telepeken előkerülő állatcsont-anyagból és vadászfegyver maradványokból ismerjük. (Nyilak, lándzsahegyek, szigonyok stb.). A szövés, fonás fejlettségét az előkerülő orsógombokból, az edénymintákról, a vászon és gyékény-lenyoimatos edénymaradványokból következtetjük. A kor munkaeszközeit fából, csontból, agancsból és kőből készítették. Mindennapos életük során főként a fa megmunkálásánál és a kapás földművelésben alkalmazták (agancs és kőkapák, vonókapák, balták stb.). A különféle új kőkori népcsoportok egymás közötti érintkezésének legjellemzőbb megnyilvánulását a cserekereskedelem igazolja. Somogy területén a neolitikus településeket a közép-európai települési formák jellemzik. Kezdetben összefüggéstelen vagy összefüggő gödörrendszerek voltak, (Kaposvár—Ólaki dűlő, Andocs —Űjhalastó stb.) majd a korszak végére már feltehetően a föld fölé épített nyeregtetős szerkezetű, nagyméretű házak is ímegjelentek. (Juta—

Gagarin, Zala—Szöllőhegy stb.). A kor vallásos elképzelésének fő motívumát a halál utáni »élet« hite jelentette. Ezért a halottaikat általában kuporított testhelyzetben, az ékszereikkel és használati tárgyaikkal együtt temették, el. A férfiakat általában a jobb, a nőket a bal oldalra fektették, ami a két nem közötti eltérő társadalmi helyzetet is bizonyítja. (Kaposvár—Téglagyár, Juta—

Gagarin). Vallásos elképzelésükhöz tartozik az is, hogy a neolitikus társadalom jóléte elsősorban a bőségtől és szaporaságtól (termés, nyáj stb.) függött. Ezzel magyarázhatjuk a társadalomiban az ősanya kultusz kialakulását. (Emberarcos edények megjelenése: Karád—Berencse, Ráksi). Somogyban a neolitikum legjellemzőbb műveltségének, a vonaldíszes kerámia népének lelőhelyeit а kisebb-nagyobb lefutású, álland,ó és időszakos vizek mellett, a partok ártól védett, de a vízhez közeli részén, többnyire a dombosodás D—iDK-i lejtőm találjuk meg (Kaposvár—Ólaki dűlő, Juta—

Gagarin stb.). A neolitikum végén az Alföld legdélibb területei mellett a mi területünkön is megjelenik az új fém, a réz, — először csak ékszerként használva. A réz eszközkénti feldolgozása kezdetben követte a kő és csonteszközök, szerszámok formáját. A korábban hasz5