Tüskés Tibor: A szó és a vonal • Martyn Ferenc irodalmi kisérőrajzai (Somgyi Múzeum 16., 1970)

déki magyar város, de asztalán a Lettres françaises legújabb száma és a legfrissebb művészeti albumok hevernek. Kollégák kiállítását nyitja meg, s szűken mért iszavai közé gyakran kever egy-egy francia kifejezést, melyet karjának jellegzetes rövid mozdulataival kísér. Nem átallja képeit a mindössze ezer lelket számláló somogyi faluba elvinni és kiállítani, de amit bemutat, az európai művészet mértékével mérhető. »A 30-as évek második felében születik meg egy széles körű irányzat — írja Korner Éva a Magyar művészet a két világháború között című kitűnő tanulmányában —, amelynek a természeti élmény az ihletője, de ezt nem egyedi, egy bizonyos tárgyra utaló képekben, hanem a természet életét, fluktuációját, erőit érzékeltető alakzatokban fejezik ki. A fasizmus és a háború éveiben, az elviselhetetlen valóságban, ebbe az erőbe vetett hittel tudtak sokan fennmaradni... A festészetben ezt a tendenciát Martyn Ferenc, Gadányi Jenő és Barcsay Jenő képviseli a legtisztábban.« Martyn Ferenc a századdal egyidős: 1899-ben született Kaposvárott. Nemzedéke szemléletben hozzá legközelebb eső tagjainál, Gadányinál három évvel fiatalabb, Barcsaynál egy évvel idősebb. Kaposvárnak ekkor — hiteles telekkönyvi adatok szerint — tizenhétezer lakosa és másfélezer háza volt. Négy éves korában — Róbert öccsével együtt — Rippl-Rónai József házába kerül, akivel — mint írja — több mint húsz évet tölt egy födél alatt. RipplRónai 1902-ben tért haza Párizsból, francia feleségével, Lazaránenal. Előbb a Fő (ma Május 1.) utcán, »a szép Csépán-féle sárgazöld színű, klasszicizáló stílusú öreg kórházzal szemben«, egy rég lebontott házban laktak. Takáts Gyula, aki még látta a házat, így írja le: »A két szobás, középütt átjárós ház Fö utcai előkertjében egy kerekes kút, öreg fűzfák és virágok díszlettek. Az épület maga kettészelve a telket nyugat-keleti irányban végigfeküdte a kertet, s mögötte baromfiudvar volt, aztán pedig elkerített gyümölcsös és szőlőskert következett. Ide járt naponta kis Filox kutyájával festő fiának látogatására a feketeköpenyes, komor »Ripli« igazgatótanító úr és itt délutánozott a vidám Piacsek bácsi.« 1908-ban. Rippl-Rónai megveszi a város melletti Róma villát, s házanépével együtt kiköltözik a jó órányira fekvő szőlőhegybe, s a birtokon gazdálkodni kezd. Itt, ebben a házban, Rippl-Rónai környezetében serdült ifjúvá, és érett festővé Martyn Ferenc. A világháború előtti várost, az emeletes, dunántúli szóhasználatban »kastély«-nak titulált villa életét, a villától pár lépésre eső présházból alakított műterem képét, a kiterjedt Rippl-család tagjait elsősorban Bernáth Aurél —- aki ezidőben maga is Kaposvárott tartózkodott — így éltünk Pannoniában című könyvéből ismerjük; 6