Tüskés Tibor: A szó és a vonal • Martyn Ferenc irodalmi kisérőrajzai (Somgyi Múzeum 16., 1970)

szülő formák küzdelme helyett csöndes nyugalom, méltóság ömlik el alakj ain. Külön érdekessége van egy lapnak: itt az illusztrátor a Szigetország, Anglia és Írország körvonalaiba egy ülő alakot komponált bele. Ma már a gyerek szeme is az itáliai félszigetben csizmát lát. Martyn egyszerre mer visszakanyarodni ehhez a látásközhelyhez, másfelől az emberi képzeletnek egy egészen újszerű és eredeti — ugynakkor az Ulysses-se\ is összekötött — leleményét teremti meg ezen a lapon. A rajzok technikai megoldása is némileg a Don Quijote-illusztrációkkal rokon. Rokon a technikai megoldások magas színvonalában és változatosságában. A lapok nagyobb részt sűrű tollvonásokkal húzott tusrajzok, de van, ahol ecsettel felrakott foltok töltik ki a formákat, s a sorozatban olyan is akad, melyen a toll jóformán alig érinti a papírost, a kéz néhány vonással járja be az alak körvonalait. Az Ulysses kísérőrajzai azonban sokkal keményebbek, erőteljesebbek, hidegebbek, mint a Cervantes-illusztrációk. Emberarcokat látunk, de úgy érezzük, hogy tengervíz koptatta sziklás tájak, esőmarta, erezett kövek néznek vissza ránk. Leginkább a sűrű vonalrácsozattal éreztet mélységet és árnyékot. Sehol egy fölösleges vonal, minden jel érzelmet hordoz. Itt még a papír fehér színének is rajzi értéke van. A reneszánsz mesterek lapjait juttatják eszünkbe e rajzokon a mesterségbeli tökély és a kimunkált forma, mint ahogy Martyn egész grafikai munkásságának rokoni szálait ebben az irányban kell keresnünk... Ha majd gondol arra kiadó, hogy újból megjelentesse Joyce — ahogy Lutter Tibor nevezi: — »minden vonatkozásban legnagyobb művét«, Martyn Ferenc kísérőrajzait föltétlen figyelembe kell vennie. Berzsenyi élete és költészete Berzsenyi, a ^falunlakó«, »kövér magyar« nemcsak a kortársak (Szemere, Vitkovics, Döbrentey, Kis, Kölcsey, Kazinczy) számára maradt megoldatlan rejtély, de az utódokat is sokat foglalkoztatta talányos egyénisége. Tóth Árpád Berzsenyi modorában írt verssel hódol emlékének; Németh László nagyszerű tanulmányban feszegeti lelkének és költészetének titkait; Móricz könyvet készült róla írni. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy eddigelé valaki is megkísérelte volna, hogy nem a szó, hanem a vonal, nem a leírás, hanem a kép eszközével férjen közel a költő egyéniségéhez. Aki Berzsenyi illusztrálására vállalkozik, nem rajzolhatja le egyszerűen 49