Tüskés Tibor: A szó és a vonal • Martyn Ferenc irodalmi kisérőrajzai (Somgyi Múzeum 16., 1970)
\ • meg a rajzokon, mint Flaubert prózáján. Hibátlan stílusegység tartja össze a lapokat. A nemes archaizálás csak annyira lengi át, mint amennyire a legújabb fordítás, a Gyergyai Alberté is fölhasználja Ambrus Zoltán munkáját, nem egyszer megőrizve annak régies fordulatait. Fátyolszerű, puha ceruzavonásokból szőtt rajzok sorakoznak a kötetben. Egymás mellé sodródott, összemosódó figurák keltik életre Flaubert sajátos ábrázolási »technikáját«. Lágy, szinte romantikusan jellemzett, ködbe burkolt alakokat látunk. Csupa zene, halk lína minden lap. Fehér és sötét foltokból épülnek föl a rajzok. Az alakok mintha alulról kapnák a fényt, az arc bemélyedései, a szem és a száj gödre legtöbbször árnyékban van. A regény meséjéből következik, hogy e sorozatban a női arc és a női test »titkainak« kutatása van előtérben. A képek közt lapozgató, keresgélő ujjat egy-egy portré, valamelyik főhős mellképe állítja meg. A szép Emma finom vonásai, figyelő tekintete... Egy ravasz és korlátolt vidéki orvos arca, Charles Bovaryé... És Léon Dupuis, a kisvárosi életre kárhoztatott, magányos, álmodozó segédjegyző.. . Martyn az arcokra egy-egy jellem, emberi sors vonásait ülteti; jelenetei hangulatot éreztetnek, a történet egy-egy mozzanatának atmoszféráját adják vissza. A hősök közti kapcsolat érzékeltetésére kedveli azt a megoldást, amikor két figurát úgy fordít egymással szembe, hogy az egyiknek arcát, a másiknak csak a hátát látjuk a rajzon. Martyn ajándékozó jóvoltából a sorozat Franciaországba került. Ott egy magyar festő tiszteletadását hirdeti most a művészi alkotómunka és tudás, a fegyelem és tökéletesség eszménye előtt: Hommage a Gustave Flaubert. Mallarmé költeményei Martyn Ferenc hat kísérőrajza szerepel Mallarmé költeményeinek 1964-ben a Magyar Helikonnál megjelent gyűjteményében. Ehhez még hozzávehetjük a selyemkötésű példányok elő-, illetve a papírkötésű példányok elő- és hátlapját, mit ugyancsak Martyn munkái díszítenek. Milyen megoldást választott a festő, amikor a francia költő verseihez rajzokat készített? Míg Az apostol és a Don Quijote kísérőrajzait bizonyos tekintetben az epikus előadás, a szöveg kézzelfogható helyeihez kapcsolódó megjelenítés, a megfelelő cselekmény-sorozatra történő utalás jellemzi, a Mallarmé verseihez készült rajzokat a líraiság és a fes:w
