Tüskés Tibor: A szó és a vonal • Martyn Ferenc irodalmi kisérőrajzai (Somgyi Múzeum 16., 1970)

Petőfi: Az apostol »Sötét a város, ráfeküdt az éj ; — Más tájakon kalandoz a hold — S a csillagok behunyták — Arany szemeiket. — Olyan fekete a világ, — Mint a kibérlett lelkiismeret.-« — Ezekkel a sorokkal kezdi Petőfi egyik legmegrázóbb hatású elbeszélő költeményét, Az apostol-t. A hasonlat, melyet az első sorokban leír, ugyanúgy az egész alkotás alapmotívumát csendíti meg, mint Beethoven Sors-szimfóniájának első taktusa. »Olyan fekete a világ, mint a kibérlett lelkiismeret. . .« Pontos leütés, tökéletes hasonlat. Benne van az egész mű hangulata. Két, látszólag távoli dolgot kapcsol össze, a világot és a lelkiismeretet, s az utóbbi elé egy olyan jelzőt illeszt, amely megmagyarázza, értelmezi a kapcsolat »természetét«. A hasonló, a kibérlett lelkiismeret szemléletesebbé teiszi a sötét világ jelentését, ugyanakkor az összekapcsolódás révén bizonytalanabbá is válik a fogalom tartalma. A hasonlat egyrészt megvilágít, pontosabbá tesz, másrészt a költői többértelműséget szolgálja, hangulatot ébreszt, továbbgondolkodásra kényszerít. Martyn Ferenc rajzai, melyeket Petőfi Apostolához készített, épp oly telitalálatok, mint Petőfi imént idézett hasonlata. Épp úgy kötődnek a szöveghez, mint a költői hasonlatban a hasonló a hasonlítotthoz, és épp úgy szolgálják az írott szöveg szemléletességét és hangulatosságát, mint a jó hasonlatok a költői gondolat kifejezését. Szemléletesek, érzékletesek, mert az előtt is világosan fölismerhető helyére utalnak a történetek, aki régen olvasta Szilveszter életét, ugyanakkor — a képszerűségen túl — hangulatosak, mert nem szavakban akarnak hűségesek lenni, hanem szellemben és szemléletben. Egyszerre kötődnek a cselekmény adott mozzanatához, s egyszerre ébresztik föl az egész mű atmoszféráját. Megvilágítanak, pontosabbá tesznek szövegrészeket, ugyanakkor hangulatot keltenek, légkört vonnak az egész alkotás köré. Az 1961-ben megjelent kötetben nyolc rajz szerepel. Martyn egy-egy irodalmi műhöz mindig több rajzot készít. Egy részük közlésétől később vagy maga tekint el vagy — különösen a nehezen sokszorosítható lapokról — a kiadó mond le. Így a Szépirodalmi Kiadónál megjelent kötetben nem találjuk a sorozat egyik legszebb lapját, a szőlőszem-hasonlathoz készült rajzot, mely a Jelenkor 1961. 3. számának címoldalán jelent meg. i(iA Ramon Lull-sorozat egyik lapját, mely nem került a könyvbe, Bárdosi Németh János lakásának falán láttam. A Don Quijoté-hez készült rajzok egyikének —• a könyvben a XXXIX. számot viseli: Don Quijote és Duena Rodrigez — variánsát én őrzöm.) A szövegnek nem azokat 2 Я