László Gyula: Sírfelirat Rudnay Gyula emlékére (Somogyi Múzeum 14., 1968)
Ámde nem a tanmenetein múlt az eredmény. »Rudnay tanítását személyének varázsa tette feledhete tienne. Olyan ehhez képest a szó, mintha a muzsikáit gépzenéiben hallgatnék élő zene helyett. Nemcsak benne Jelentett minden kiedd és. péntek ünnepet, hanem fia Gyula mondta, hogy »apánkká! szemben is megvolt a bizalmasság két lépése, tovább néni mer/tünk közeledni hozzá.« — Rajzolásnál a konstrukciót nagyon szigorúan vette. Mutatta, hogy ez az újj pl. három henger találkozása. Rembrandtnál is vannak hengerbe belerajzolt skunock. A rajzolásnál az értelem kell, hogy vezesse az embert. Kun Pisita egyszer rajzokat mutatott neki, kifogástalanokat. Az Öreg: »jő, jó, csak egy kicsit »groteszlkebbül« csinálja!« Ezen azt értette, hogy a karaktert, a megjelenést frissebbem ragadja meg.« (Boross Géza) »Sohasem volt fölényes bírálója a kisebb képességű, de rajongó lelkű niűvészsairjaknak, a handabandázó, fölényeskedő pikturával szemben ellenszenvvé 1 ! viseltetett.« (iMairkup Valiéria) »Nem szabad ilyen közönyösen dolgozni, amikor rajzol, reszketnie kell a gyönyörűségtől.« (SzLG) Egy alkalommal a következőképpen tette érzékletessé mondanivalóját: »A művészet szobáiba nem lelhet így bemenni —• és szeréinyen kopogva, óvatosain kinyitotta az ajtót, hanem így — és rávágott a kilincsre, hirtelen mozdulattal szélesre tárva az ajtót.« ».Bátrabban rajzoljon, a ló is megrúgja azt, aki csak csiklandozza és nem erőteljesen csutaikolja . . . Sokan beleesnek az eszközök szene tétébe, pedig egy tégíadaraibbal is lehet műremeket alkotni.« Egyszer, miikor fáradt rajzot csináltaon, azt mondta nekem: »László úr ne jöjjön be három hétig, menjen sétáljon, udvaroljon« — csak egy hétig bírtam 'ki, de felfrissülten dolgoztaim utána. Litkey György emlékezik, hogyan beszélt a Mester az anyaggal való bánásmódról : »Az anyag kezelésében a fokozás képessége a lényeg ... a leglazúrosabb (tételtől a legvastagabb faktúráig fel kell használni, ha a probléma úgy kívánja. A felület belső, festői tartalmának változatossága adja a kép erejét. . .« A legjobbaik képei előtt ha megállt, nem dolgozott bele az alkotásiba., tanácsokat adott, technikai fogásokat magyarázott, »még ide egy kis okker fcélüene, a fehér tüzesebben, élőbben ragyoghatna.« Gyakran a tanítvány palettáján, vagy a felfordított rajzbak barna alapján mutatta a színek egymásmeliletti ütőerejét, a hideg és meleg értékek elosztásának helyes arányát. ülés Árpád mondja : »... emberibb közelségre lett volna szükség. Rudnay a hivatalos korrektúrán túl, öt év alatt egyetlen szót sem szólt hozzám. Semmit sem kérdezett tőlem, körülményeim felől nem érdeklődött. . . akkor eszembe sem jutott, hogy ez másként is lehetne. Műveiért rajongva lelkesedtem és nem gondoltam arra^. 42
