László Gyula: Sírfelirat Rudnay Gyula emlékére (Somogyi Múzeum 14., 1968)

isafob és legsötétebb részeket megállapítani, hogy a többit ehhez vi­szonyíthassuk. E tónusárnyalatok közt meg kell keresni, hogy mi rajzolódik uralkodó módon, s ainniak kell hangsúlyt adni, a többit tompítaná kell. Vigyázni kell a kontraszthatásckra is, amelynek kö­vetkeztében pl. a fény nem ott a legfényesebb, ahol objektív miértek­kel az lenne, hanem a legnagyobb árnyék szomszédságaiban. Szüksé­ges tehát, hogy a rajzoló a látványt bizonyos fokig »átírja«, ne pusz­tán szolgai másolással mérlegelje a látottakat. Sokan, sízeretnek man­dent hangsúlyozni, pedig ez unalmas, egyes részleteiket, úgy kell ér­zékeltetni, mintha meg lennének rajzolva, pedlig csak sejtetve legye­nek. Nagy szerepe van a summázásban a fény és árnyék vezetésének, nem formáiról formára, zökkenve kell vezetni, hanem valamiképpen úgy, mint a bronzszobrászcfc, akik a test formáit finoman úgy ala­kítják, hogy a megcsillanó fény csík nemes vonalban, vagy tömeg­ben rajzolja a test formáit, s ugyanígy az árnyék is, A rajz —- és a festés —• tekintetében a kettő közti terület döntő! Mosit pedig néhány részlet Gallyas Eriigyes emlékeiből: »Rudnay mester módszerének kiindulása nem a naturalista, szemlélet volt, hanem a művészi cél. Ahogy a zene, a dallam, összhang, ritmus, ma­gas és mély hangok, erős és halk hangzatok összetettségével hat, úgy a képzőművészet a voinal, fény-árnyék, színfolt, forma, tér csoporto­sításával alkot. A zeneművészet kiszűri a természet zajából a zenei hangokat, megkülönböztetve azt a kellemetlen zörejektől, amelyeket csak csín­jával, kontrasztképpen alkalmaz. A képzőművészet is kihámozza az összhangtalan természetből a művészi oél szempontjából hasznosít­ható elemeket. A vonal tekintetet mozgató hatásával éppen úgy érzelmi hullám­zást vált ki, mint a dallam. A fény és árnyék, világos és sötét folt — a zenében a magas és mély hangok — derűt és borongást kiváltó hatásával egyezik. A szín és színákkord is a festészet és zene közeli rokonságára utal. A szobrásza forma elkülönít; a festészet és rajz megvilágítással és környezettel mintáz. A tér érzékeltetése elsősorban építészeti feladat, de a festészet is uralkodik a téren a távlattan segítségével. A zene képes kozmikus magasságba, a mennyországba szárnyalni velünk, de pokoli mély­ségbe taszítani is. A kompozíció, a csoportosítás a művészet alapelemeinek össze­állítása a művészi cél kifejezése érdekében. Rudinay Gyula mindjárt legeslegelső korrektúrája alkalmával felhívta figyelmünket az egy­szál vonallal való rajzolásra. Térben mozgó, formát határoló véko­nyodó, vastagodó, fényt árnyékot éreztető, erőt és gyengédséget 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom