Somogyi néphagyományok (Somogyi Múzeum 13., 1968)

sorgyát, a gazda mögvendégűte, pénzt is adott neki, hogy hazagyü­hessiön. így gyütt haza, Szabó Pál göllei emibör.« Adatközlő: Szaíbó iPiál, Gödé. 'Ezt a töintiénieítiöt lemondta öreg Varga Ferenc köirösztapáim, Az ű aptya 48-ias honvéd vöt. A tisztje a szoimszéd köziségbül származott. Mayernek hittak, de navel a haja vörös vót, mindenki csa(k Vörös Mayernak szólétotta. May érrel együtt a zamárdi plébánián vótak elszállásúva. Tél vót, a Balaton be vót tfiagyva. A Balaton ttúsó óda­Ián a császári seregek vóitak. A ziamáindi plébánián több katolikus pap is lakott, lalkdk levelet írtak a császári seregök parainosiniokityának, hogy itt a plébánia környékén mekkora magyar serieg van és a hon­védek milyen erővel állomásoznak itt. A plébániát körülfogták a magyar (katonák. A Ikert felőli kijáratnál egy huszár át őrségben. Az egyik pap arra akart kimenekülni. A huszár a kardjával a pap fejet levágta, A plébános nagyon mögijett, bántotta is a dolog, rosz­szul lőtt ós az ijettséigíbe belehalt. A levelet elfogták, kiderült az árulás, Ügy láocik a ziaimárdiatk szerették a plébánosukat, mert a Vörös Mayert, aki a imagyar egység parancsnoka vót, a rossefobel ötették, vagyis minden rosszait kívántaik neki, mer annyira ráijesztett a pap­tyufcra, hogy az belehat. Nem tutták, hogy a papok árulók vótak. Varga Ferenc aztán esrnonta, mii vót a heizet. Akkor aztán űk is másként gcndúfcoztak a dologrú. A szabadságharc elvesztése után menekűtek a honvédek, hogy be ne sorozzák ükét. A nagyapám aptya a bírónak vót a veje, így menekűt meg a sorozás alú. Varga Ferenc kéntelen vót menekűni, szegaként éppen Zaniárdiba került. Adatközlő: Nagy Mózes Lajos. 5ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom