Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)
IL JELESNAPI SZOKÁSOK 10 Lucanapkor a katolikus gyerekek (8—10 évesek) kotyűlni mentek a házakhoz. Vittek magukkal egy darab fát, vagy szalmát, arra ráültek és mondták: Kity-koty, kity-koty galagonya kettő Nekem is van kettő Lasponya három, a pálinkát várom Annyi csirkéjük legyen, mint égen a csillag, földön a fűszál" stb. A háziasszony ezután búzával szórta meg őket, s a búzát később a baromfiaknak adta. A kotj^olók kevés pénzjutalmat kaptak. Luca napjához különféle tilalmak fűződtek még: nem volt szabad varrni, fonni, kölcsönadni. Ilyenkor védekeztek a tej rontás ellen a ház nyílásainak faágakkal való elzárásával. Betlehem jár ás. A századfordulón a környező községekből jöttek ide betlehemezők. 1910-ben került ide Vindornyalakról uradalmi kovácsinasnak Gadácsi Lajos, s az ott tanult betlehemi játékot betanította itteni társainak, 14—15 éves katolikus cseléd- és parasztgyerekeknek, s később 1920-ban is, de akkor 12—13 éveseknek. A szereplők a következők: angyal (férfi ruhában, karing gyanánt egy női péntölt kötöttek a nyakára), katona (uradalmi parádéskocsis ruha zubbonyát húzta fel, kezében fakard, vagy vasabroncsból készített kard volt), Szulánnas pásztor (rongyosan, nagy kenderbajusszal és szakállal, láncos furkósbottal és facsutorával), Pörcékes pásztor (hasonlóan az előbbihez), öreg Koredó (nagyon rongyos, derékig érő szakálla van). Advent első vasárnapján kezdték el és járták karácsonyig, hétköznap Pogány szentpéteren, ünnepen vidéken. Deszkából és papírból maguk készítették el a betlehemet. Sajnos az egész szöveget nem közölhetem itt hely hiányában, csak az énekből egy versszakot: „János, Palkó, Bence, Istók juhászok, bujtárok Zárjátok be a kapukat szaporán bujtárok Mézes-mákos túrós rétest siessetek sütni Hogyha vélenk Betlehembe el akartok jönni." Karácsonyi kántálás: a községi pásztorok, de a 6—12 éves gyerekek is járták karácsony böjtjén. „A csordapásztorok, midőn betlehembe" с dalt énekelték. A gyerekek pénzt, a pásztorok bort, kalácsot kaptak. Aprószenteki sibárolás, subárolás vagy korbácsolás még ma is szokásban van. Nyolc ágból fonott ficfa korbácsot visznek és meg87
