Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)
hétköznap hordozták. Gatyát hordtak hozzá. Bekötötték a gatyába. Mikor elszaggatták az ümögöt, a cifrájával mosogattunk. Igen jő volt... Olyan 25 éve ment ki a divatból, de akkor már kevesebben viselték. A múlt háború után már nem kellett ilyen vőlegényingét csinálni." Az ing nyakába ünnepkor fekete selyemkendőt kötöttek. Az ing fölé fekete posztó gurcsigombos mellényt vettek, amely már szabott volt, kerített karöltővel. A 80-as évekig ünnepnap is szíjas bocskorban jártak — köznap mezítláb — csak a módos gazdák hordtak oldalvarrott csizmát. A csizmát mindig Kanizsán vásárolták, vásárban. A bocskor, mint köznapi viselet, megmaradt a 20-as évekig. A férfiak öltözete szintén az első világháború táján kezdett átalakulni. A varrógépek terjedésével a vállfoltos férfiingek helyett a hímzés nélküli, gépi szegőzéssel díszített franciás ing terjedt el. Ennek ujja már kerített volt, s hátának vállrésze egybeszabott. 6 * A gatyát is felváltotta a konfekció készítette ceignadrág, illetve a posztónadrág. Az oldalvarrott csizmát pedig a hátul varrott. A kisfiúk és a legények a férfiakéhoz hasonló inget és gatyát hordtak. Itt említem meg, hogy a múlt század közepe táján még divatos — a szűcsök által rátéttel, vagy hímzéssel díszített — férfi és női kisbundára az öregek is csak homályosan emlékeznek már, ezért arról nem beszélek. A férfiak manapság teljesen városias viseletűek. A VÁSZONNEMO Szólnom kell végül a különféle házi- és takácsszőtte vászonruhákról, a letevő ruhákról. Ide tartoznak főleg a hímes abroszok, paszitos- és vékaruhák, törülközők, halottaslepedők, s a szőttes ágyneműk. Pogányszentpéteren — mint a szélesebb környéken mindenütt — régén minden gazdaságban termeltek kendert. A kenderföldek — amint az úrbéri birtokok rendezési tervéből látható (3—4. kép) — az országúttól északra, a temetői dűlőben voltak. Ezeken az 5—6 lépés széles, 100—120 lépés hosszú nadrágszíjparcellákon megtermelték a család évi szükségletét. Az első világháborúig lent is termeltek a faluban, 70 azután egyre inkább csak a kendert. A kender nyüvése, áztatása, szárogatása, elvágása, tilolása, gyaratolása és fonása mindig az asszonyok munkája volt. Rokkáikat leginkább Kanizsán szerezték be, vásár-
