Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

• a kazányokat. Talákozott ollan gazda, aki lefőzött 2—3 akós hordó pálinkát is." Most Iharosberényben főzetik ki a hordókba gyűjtött hullott gyümölcsöt és a törkölyt. Van, aki 8—10 akóval is elvisz. Kb. 40 liter pálinka lesz ebből, fele a gazdáé. TELEPÜLÉS—ÉPÍTKEZÉS Pogányszentpéter Nagykanizsától délkeletre 14 km-re, a Kaposvár felé vezető, sokat kanyargó, dimbes-dombos műút mellett fekszik festői környezetben. Majdnem egyetlen utcája, a Dózsa utca, Beső ucca az erdő alatt, a dombvonulat hosszában húzódik. (7—8. kép.) Csak a múlt század közepén kezdték el a műút, postaút mellé települni. A telkek aránylag keskenyek és hosszúak, — az út átszeli őket •— fésűs beépítettségűek. Házaikat vagy a keleti, vagy a nyugati sorra építették, s csak a telkek osztódásával kezdődött el mindkét utcasor kiépülése. A házak nagy része még ma is végoromfallal néz az utca felé, s alaprajzuk hagyományos: szoba-konyha+előszoba, és kamra elrendezésű. Többségük tömésfalú, régen fatalpas, pelyvás sárral tapasztott sövényfalú, vagy karóközre épített volt. Utóbbiakat nevezték talpasház-áknák. De akadtak az idő tájt régi boronaházak is. Az 1910. évi statisztika szerint a falu 125 háza közül 30 téglaház, 41 vályog- és tömésház, 54 a talpas- és boronaház. Tetejüket illetően 68 ház cserép-, ill. palatetős, 1 ház fazsindelyes, 56 ház nád- illetve zsúpfedeles.

27 Az első téglaházat 1820-ban a Nyuli család építtette. (14. kép.) A házak említett alaprajzi típusa azonos a szélesebb környéken ismerttel. Pogányszentpéteren azonban ilyen öreg, füstöskonyhás ház használatban már nem található. A 11—12. képen bemutatom a falu egyetlen, omladozó, részint zsilipéit boronafalú füstöskonyhás házának felvételeit,

28 valamint a Dózsa utca 14. alatt a közelmúltban lebontott, de már cserepes füstöskonyhás ház felmérési rajzát.

23 (13. kép.) Altalánosságban az első szobának utca felé két kis ablaka volt, helyenként még egy, az udvarra is. A középső helyiséget, a konyhát, a pitaron át lehetett megközelíteni. A hátsószoba, ill. kamra néha csak egy ablakos. A házak deszkázott, gerendás mennyezetét az irdatlan erdőkben kivágott vastag tölgy- vagy bükkfapadlókból faragták. Padozata mindig földes volt. A szentpéteri ház 3 helyiségébe külön-külön ajtón juthatott be az ember, s a különböző 54