Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

A megye második részét a kiürített községek képezték, amelyhez 5 járás 65 községe tartozott. Ez a rész volt az a 25 km széles frontszakasz a Balatontól a Dráváig, amelyet a kényszerű háborús cselekmények, a várható német ellentámadás következményeként a katonai és polgári hatóságok kiürítettek. A harmadik része a megyének a nyilas hatóságok és a németek által megszállt terület volt. E részhez tartozott 3 járás 50 községe, közte Pogányszentpéter község is. E terület végleges hadműveleti kiürítése csak 1945. március utolsó napjaiban következett be. Magát a csurgói járást csak március 30-ra virradó éjjel hagyták el a német csapatok, miután a Nagykanizsán székelő nyilaskeresztes főispán és hadműveleti kormánybiztos azt kiüríttette. A Vörös Hadsereg felszabadító harcainak következtében Pogányszentpéter község 1945. április 1-én szabadult fel. Amikor az élet megindult a felszabadított község területén, a község lakói mindenekelőtt a háború ütötte sebek gyógyításán fáradoztak, hozzáláttak a föld műveléséhez, megalakították demokratikus pártjaikat és néphatalmi szerveiket, és a községi Földigénylő Bizottságon keresztül pedig a múlt politikai, gazdasági és kulturális korlátainak a felszámolásához, a nagybirtok felosztásához kezdett hozzá, miközben a szabaddá vált földön kenyeret termelt magának és a hazának, a politikai pártok és néphatalmi szervek keretében pedig gyakorolta demokratikus jogait, s államosította iskoláit. Az 1948-as népszámlálás adatai szerint a község területe 2288 kh volt.

20 Lakások száma A lakósok száma Lakások száma férfi nfí összesen Belterület Külterület 117 80 202 168 219 182 421 351 Összesen 197 370 402 772 штчгт— 1950-ben a hajdani kisközség önálló tanácsként szerveződve, saját kezébe vette ügyének intézését, később pedig rátért a mezőgazdasági nagyüzem korszerű útjára. 3 Fejezetek Pogány.szeutpéler történetéből 33