Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

Nem kétséges, hogy az újonnan beköltözöttek, az úrbéres határlezártságából követően, már csak a majorsági jellegű területek irta--• sával tudtak földhöz jutni. Szerencsésebb esetben ezek a földek — amint azt láttuk is — telki földekké is változhattak. A vándormozgalom fokozatos elhalásával egyidőben, ha nem is egyenletesen, megélénkült a népesség reprodukciója is. Ennek okát valószínűleg abban kereshetjük, hogy a pár évvel korábban bevándorlók második generációja 1777-re már elérte a propagatív kort, tehát nőtt az élveszületések száma, illetőleg az első generáció természetes pusztulása is megindult, ahogy azt a halálozás viszonylag magas aránya mutatja. Nem érdektelen az 1776-os falusi lélekösszeírás és a járási öszszeírás ugyancsak 1776-os arányait összevetni. Az ez évi képlet vizsgálatánál csak a népesség reprodukciójára kell figyelemmel lenni, hiszen — mint látjuk — a vándormozgalom végeredménye nulla. Mivel arra nincs lehetőségünk, hogy az 1776-os év adatait más évekhez viszonyíthassuk, csak a megyei általános képhez történő hasonlítás lehetősége marad meg, amely — az úrbérrendezéssel majdnem egyidős — statikus kép elfogadására késztet bennünket. Az összesítés alapvető adatai a következők: 1. Az össznépesség arányában a férfilakosság részesedése 526%o. a nőké 474%o, 2. A 15 év alatti és feletti lakosság aránya 388,6%o,; 611,4°/oo. A születés és a halálozás aránya negatív: 1:2. Ugyanekkor a megye adózó lakosságának a természetes szaporodása +13,l%o. Nagyon nehezen megfogható és megoldható probléma, vajon ennek a nagy depressziónak mi lehetett az oka? A halálozás számszerű nagysága kizárja bármilyen rendkívüli ok (járvány stb.) lehetőségét, tehát inkább a falu népességének nemek szerinti megoszlásában kell az okot keresni. A számokból kiderül, hogy a szülészeti események a propagatív nők 48,3%o-t érintették. Ez mindenképpen kevésnek mondható, hiszen a 15 éven felüli lakosságnak majdnem 50%-a nő. Amikor azonban ezt az arányt keveseljük, ugyanakkor érthetőnek is mondhatjuk. A cseléd nők, illetve a 15 éven felüli, reprodukciós szempontokból még passzív nők száma nyilván rontja az aktív női lakosság részesedési arányát. Csak így érthető, hogy a feltételezett 42 család (5 fő családonként) részesedése a születési eseményekben 71,4%o. Fentebb láttuk a 15 év alatti és feletti lakosság arányát, illetve azt, hogy a két csoport közti különbség több mint másfélszeres. Ez az összefüggés enged kiutat az 1776-os depresszióból. Kiderül ugyanis az, hogy a különbözet nagyjából a propagatív, de még passzív lait* ÍV