Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

heíett, legfeljebb csak az egyes művelési ágaknak voltak maradvány-jellegű feleslegeik, ezek a többletek azonban a járandóság más ponton megnyilvánuló hiányosságainak szolgálhattak pótlására. így pl. Cziguth Sebestyén 1/4 telkes jobbágy a neki járó 0,25 osztályozott holdnyi belsőség helyett 3,12 osztályozott holddal bírt, ugyanakkor viszont rétje egyáltalán nem volt, pedig 2,5 osztályozott hold lett volna a járandósága. Külön kellene számolni a mintegy 130 osztályozott holdnyi szőlőterülettel, hiszen ez háztartásonként 4 osztályozott holdnyi területet jelentett. A szőlőkre vonatkozóan azonban részletező összeírás nem áll rendelkezésünkre, így a menyTiyiség puszta rögzítésén túl, minden vizsgálatról le kell mondanunk. Megkönnyíti vizsgálatainkat az, hogy az úrbéri munkálatok eredményeit rögzítő tabella és a megye saját kezdeményezéseként elkészített birtokösszeírás (conscriptio possessionis) egyszerre keletkeztek: 1767. október 2-án, amelyből az első csak az úrbéres járandóságot, a második pedig a tényleges birtoklási állapotot tükrözi. Az úrbérrendezés során a községet a biztosok 2. osztályúnak jelezték, eszerint tehát egy egész telek járandósága 1 osztályozott hold belsőség, 24 osztályozott hold szántó, 10 osztályozott hold rét és egyéb külső haszonvételek voltak. (A továbbiakban területegységként osztályozott [o.] holdakkal számolunk, mert a korabeli területegységeknek a falu belső dűlő osztályzatából fakadó tarkasága részint lehetetlenné teszi a pontos átszámítást, másrészt a statisztikai arányok megrajzolásánál ez nem is szükséges.) A tabella urbáriális vizsgálatainál az első szembeötlő jelenség a telki állomány csekélysége, illetve a telkes jobbágyság kis száma. Az összeírt 42 háztartás közül Tnindössze öt a jobbágy, és összesen 1 1/8 telek az illetőségük. Az eszerint járandóságuk 39,37 o. hold lett volna, a tabella ugyanekkor csak 37,35 o. holdat mutat ki. Ugyanekkor az úrbéri rendeletben és a valóságban is megvalósult arányos telekszerkezet is érdekes módon eltorzult a faluban. Általában nagyobb a belsőség a szabályosnál és ugyanakkor — természetszerűen — kisebb a külsőség. Az 1 1/8 telek után járó 11,25 o. hold rét helyett mindössze csak 4,5 o, hold van. A többletként jelentkező belsőség így nemcsak a gazdasági udvar céljait szolgálhatta, hanem lehetőséget adhatott esetleg zártkerti termelés, vágj*- belső üzemkörben kialakított, tehát belterjesedő állattartás folytatására is. Az öt jobbágyháztartás mellett összeírtak még 27 házas és 10 hazátlan zsellércsaládot is. A tabella szerint a házas zsellérek 22,19 o. hold belsőség és 2,5 o. hold szántó birtokosai voltak. A hazátlan :zsellêrek — a kimutatás szerint — családonként 12 gyalogrobottal terhelt nincstelenekként éltek. Csak a tabella szemügyre vétele is 9