Bényi László: A Zalai Zichy Mihály emlékmúzeum (Somogyi Múzeum 11., 1970)

Zichy képeiről, egyéniségéről, otthonáról. Szól gyűjtőszenvedélyéről, s azokról a népművészeti tárgyakról, pompás keleti szőnyegekről, Zichy ritka fegyvergyűjteményéről, amelynek egyes darabjait ma is őrzi az eml ékrnúzeum. Viktor Hugó is Osztozott elhunyt nagynevű kritikus barátja véleményében, amikor így írt Zichynek: »önnek nagy tehetsége van, igen nagy tehetsége és így a sikere teljesen jogos. Szívem mélyéből küldőim Önnek legőszintébb tapsaimat.-« Azonban Zichyt nem csupán az elismerő szavak vonzottak a nagy íramcia íróhoz hanem az a körülmény, hogy Viktor Hugó gondolataibain Zichy saját eszméinek mására talált. Számos művén érezhető a szabadgondolkodó írónak és radikáis politikai felfogásának Zichyre gyakorolt hatása. Ismerjük Victor Hugo Notre Dame de Paris című regényéhez készített szö vegillusz.tr áci óját, amelyen a könyv egyik főalakjának Claude Erollonák gonosz alakját örökítette meg. Zichy a victorhugói művekben szinte melegágyára talált mindazoknak a romantikát jellemző tulajdonságoknak, amelyek imár a szentpétervári képeinek egy részét is jellemzik. Ilyenek: a borzadályos jelenetek kedvelése, amiből <ad Orgyilkos, az Éjszakai betörők, a Boszorkánykonyha, a Míúzeum kiállításán szereplő Jósnő, a Sírrablók, s a Kísértetek órája születik. A romantika egy másik jellegzetességét: a jónak és, rossznak végsőkig kiélezett ábrázolását és, szembeállítását ugyancsak megtaláljuk Zicihynél. A sátányi lényt, az ördögöt, a boszorkányt, a mostohát, a garabonciást, az intrikust, a szélhámost, a rablót ábrázoló képei, mind a romantika ellentétkedveléséből származnak. Ezek a (figurák típust képviselnek jellemükben és társadalmukban. Hugo Viktoron baráti szálak fűzték Zichyt a népszerű francia drámaíróhoz ifjabb Dumashoz is, aki Zichy iránt érzett nagyrabecsülésének kritikáiban mindenkor tanújelét adta. A francia festők közül elsősorban a kiváló illusztrátor Gustave Doret művészete állott közel Zichyéhez: művészi törekvéseik .és felfogásiukí sok tekintetben rokon volta elmélyítette barátságukat. Hasonlóan jó kapcsolata volt Zichynek a belga Félicien Ropssal, aki Zalán is megfordult: több levelét őrzi az emlékmúzeum . Ziichyhez fűződő őszinte barátsága jeleként. 1875-ben festi Zichy egyik legismertebb és legvirtuózabb akvarelljei, gouache-modorban, »Tivornya III. Henrik idejében-« címen. »... Ekkora nagyságú akvarellt még nem festett ám más bolond piktor« — írja képéről Zichy, s ez a imű érdemeihez képest szerény hivalkodás, ne'iéz festői probléma megoldását tartalmazza. A vízfesték nagy felületek festői megoldására az olajnál kevésbé alkalmas. Zichy

1 akvarell jelben a színek és formák összhatása harmonikus, a mesteri rajznak sem nem imankója, sem nem hátráltatója a természetesen ési könnyedén idomuló színihatás. Az étel, ital és udvarlás mámorába feledkező, s dőzsöléstől elszenderült alakok rajza friss, könnyed; a bársony-, és selyemkosztümök, az ékszerek és szőnyegek súlyos pompáját fényes, csillogó anyagszerűségükkel jellemzi. Az életmámor, s általában a révült állapotoknak kedvelése ugyancsak gyakori romantikus vonás. A bonmámort rendkívül elevenen ábrázolja Zichy a Bor hatalmában, amely az emlékmúzeumnak egyik kiemelkedő, jelentős műve. A hegy levét lelkesen szürcsölgető barát, a vidám és lelkes fiatalok, lábadozó betegek, brutális részegek a bormámor felett bölcselkedő festőnek életteljesj alakjai. De ezen túl, Berkovits Ilona szerint a »gondolatokkal telített kompozíció... egyúttal társadalmi és politikai problémákkal telített. A bor hatalmának egymás mellé illesztett jelenetei 11