Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

törökök elleni harciban szerzett érdemeiért kapta az adományt, 1397. október í23-án Zsigmond átírja és megerősíti az adományozást, melybein Marczalíi Miklós temesi bánnak, testvéreinek és rokonainak adja Feyerfceiw várát. 1401. február 17-étn Zsigmond kötelezte magát és utódait, hogy Marczali István fiait: Milklós temesd ispánt, Péter mestert és Dénes mester visegrádi királyi várnagyot »intra et extra iudieium« megvédelmezi minden igénylővel szemben azokban a birtoklóikban, melyeket szolgálataik jutalmául adott nekik. A szóbanforgó birtok «a somogyi Feyerkew vár, »cum oppidis Kewresheg ac aliis villíis«. Zsigmond 11402. év elején Csehországba utazott és másfél évig feléje sera nézett Magyar orszagnak. Az elégedetlenkedő főuraik 1402 karácsonyán Nagyváradom, Szent László sírjánál találkoztak és a szent ereklyére tett kézzel megesküdtek, hogy az uralfcodásira méltatlan Zsigmondot megfosztják a tróntól és a boronát Nápolyi Lászlónak ajánlják fel. Az összeesküvők közt 'volt Mainczali Miklós temesi bán és rokonságainak több tagja is. Zsigmond néni jött haza az összeesküvés híréire. Garai Miklós nádornak teljhatalmat adott az összeesküvésben résztvett főurak birtokainak elkobzására. A Zsigmondhoz hű főurak gyors hadművelettel ímegtisztítiották a délvidéket, sorra megszállták Győrt, Komáromot, Székesfehérvárt és Budát is. Hamarosan nyílt csatában Pápóonáil megverték az összeesküvők csapatait is. A vázolt események keretében támadás éirte Fehérfeő Várát is. 1403. január és októbere között történhetett ez az ostrom. 1403. október 8-án Zsigmond ugyanis békét kötött már Csáki Miklóssal és Marczali Miklóssal és általános kegyelmet adott a felkelőiknek. A kegyelemlevél rendelkezésiéit Zsigmond 1404. február 18-án keit íemdelete egészítette ki. Ezt követően Marczali Dénest és Lászlót, Marczali Miklós testvérét és fiát maglas méltóságokra emelte. Hogy ki volt Fehérkő várnagya a támadás idején, nem tudjuk. A szórványosan ránk maradt oklevelek szerint 1399-ben Gergely ímesiter a fehéirkői várnagy. Nem lehetetlen, hogy ő viselte még a tisztet a támadás idején is. Fehérkő említett ostromára ásatási adaltainfcból következtetünk. Az ásatás során két járószintet állapíthattunk meg a vár udvarán. Az alsó, régebbi udvarszintet az a faragott kő csatoirna jelzi, amely a ma is álló délnyugati fal tömegeken át vezet az emeleti helyiségek iüemhelyeinek emészitőgödréhez. A várudvar vízét vezette oda ez a csatorna. Erre az alsó udvarszintre a viszonyok rendeződése után 30 cm töltést hánytak, szemétből, vakolattörmelékíből, építési anyagok töredékéből. A ivarban olyan törmeléktömeg és szemét halmozódott föl, hogy az udvarszint emelé17