Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

Keireki első okleveles említése 1193-ból ismert. III. Béla király megerősítette a János lovagokat korábban ínyeirt adományaikban, Birtokaik közt szerepel Querequi is. III. Béla uralkodásainak első éveiben a lovagrendet tekintette leglfőbb támaszának s mem is maradt hálátlan a rend iránt. Kereki a székesfehérvári rendház tartozéka volt. 1229-ben már a székesfehérvári káptalan birtoka. 1333-ban, 1334-hen és 1335-ben Keireki papja Miklós, aki ötven-ötven kis dénárt fizetett pápai tized fejébein. A XIV. század elején Kereki 'tehát plébánia már. Rómer Flóris még látta a múlt század második felében a község elpusztult román ízlésű templomának romjait. A templom alapfalait 1878 táján bányászták ki, amikor emberi csontokat is találtak. A mai községtől keletre, a doimblejtőn állott Keireki régi temploma. Felszíni nyomai nincsenek már, csak vafcolattöredéfceik, téglamállaidék és emberi csontrészek utalnak helyére. 1959-ben Dornyay Darnay Béla két árpádkori hajfürtkarilkát szerzett meg, melyeket az említett templom körüli temetőből mosott ki a víz és sodort le Kötél Józsefek udvarába. A templom és a körülötte kialakult temető helyét ásatással nem lenne nehéz meghatározni. Ez annál érdekesebb lenne, mert a község nelve valószínű a templom alakjával függ össze és ez a korai templom, amely jóval az első ismert írott említés előtt keletkezhetett, köralaprajzú lehetett. Nagy Lajos itáliai kapcsolatai nyilván fellendítették a Veszprém—szlavóniai út forgalmát és megnövelték szerepét is. Ez természetesen kedvezően hathatott az út mellett kialakult települések életére

1

, de veszélyeket is rejtett magában. Mária királynő (1382—.1397) uralkodása idején a lázadás és pártütés napirenden volt. Főleg Horvátország, a nőuralommal elégedetlen főurak fészke, akik. ellen 1382^ben Bessenyey .János veszprémi főispán Vonult haddal. Ez a hadjárat vidékünkön haladt át. Lehet, hogy ezzel kapcsolatos az a zaimárdi pénzlelet, .melyet Pilier Dezső tanár gondossága mentett meg számunkra. A lelet 122 db Mária ezüstdénárból áll. Az értékes leletet a keszthelyi Balatoni Múzeum őrzi. ; 1451-ben Kis- ós Nagykerekiről olvashatunk már, a település lélekszáma tehát növekedett, 1467-ben Kißr- és Nagykereki Enyingi Török Péter birtoka, melyeket 1495-ben a Báthoriak kaptak meg. Báthori 'András 1530ban itteni birtokait Penrueszi Ferencnek adta el. Amikor. a török 1543-ban Palotát i(mai Várpalotát) elfoglalta, hamarosan hatalmába kerítette a Balaton Siófok körüli részeit is, majd 1552-ben Veszprém elfoglalásával kísérletet tett a tó 6