Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

nem nagyméretű lakótorony, hanem csak egy, a vár déli végén nyíló kapu fölé emelkedő belső toirony. Ehhez a toiranyhoz csatlakoztak az ellipszis alaprajzú külső falhoz támaszkodó lakószánnyak, amelyek a külső fallal egyidőbem, már időtálló anyagból a várfalakhoz hasonlóan téglából épültek. A vár teljes alaprajzát nem ismerjük, de a feltárt pár fal- . ból még egy érdekességet megfigyelhetünk: a lakószárnyak falai nem párhuzamiosak a külső falakkal, nem követik azokat. Fehérkő várának lakóépületeit már közel derékszögű rendszerben, szinte szabályos alaprajzzal építették fel XIII—XIV. századi várainknak ez a szabályos alaprajzú belsővel való átépítése — vagy felépítése i—azonban már a XIV. század végén, de főleg a XVI. században történik. Tudjuk, hogy a kereki várat a XVI. század elején átépítették, vagy legalábbis alakítottak rajta. Elképzelhető, hogy a lakóépületeik szabályos alaprajza részbein ennek az átalakító munkának eredményé. Ezt az is bizonyítja, hogy a kapu feletti belső torony és az épületrészek csatlakozása szervetlen és esetleges. Л feltárt pincetlépcső alján álló gótikus keret is inkább késői formákról tanúskodik. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy az a pair kőfariagvány, amely az ásatás során előkerült '(ablakkeret és mérművek töredékei) XIV. századiak. Amint látjuk tehát, a kereki vár beilleszthető a magyarországi vártépítészet fejlődésének nagy egészébe. A várépítészet fejlődésének általános szokásai ugyanakkor segítenek abban, hogy Fehérkő váráról, annak középkori képéről minél tisztább képet alkothassunk. A vár romjai ma egy emelet magasságban állanak. A nyugati falban lévő kettős árnyékszék-akinia azonban arról tanúskodák, hogy eredetileg kétemeletes volt. A most látható romok és az ásatás alapján irékonistruáilhatjuk alaprajzát — a korabeli, hasonló magyarországi várak analógiája alapján — közel ellipszis formára. Ez az alaprajz határozta meg a vár külső képét. Kéteimelet magas, támpilléres falait csak délen szakította meg a feltárt két nagyméretű pillér felett álló kapu. Elképzelhető, hogy efelett önálló kaputorony emelkedett. A külső homlokzatokon a támpillérek között egymás felett hároim sorban voltak nyílások. Alul a pince lőrés alakú szellőzőit találjuk, az első emeleten azonban már nagyméretű, kőkeresztes osztású ablakoknak kellett lenniök., egyiknek belső, ülőifüíkés részlete fennmaradt. A második emeleten is ilyen ablakok lehettek. A lakőszárnyakat fedő magas tető valószínűleg falazott szuroköntős vagy fagerendákra épített gyilokjáiróval nyílott a külső homlokzatok felsíkjai fölé. Ebből a viszonylag egységes épülettömeg38