Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

faltömegeket áttörték, szabaddá téve az első és második emeleti illemhelyek ejtőosa tornáit. Több helyen alája ástak a faiak alapozásának, így jelentós súlyú faltömegek támasztás nélkül, jóformán a levegőben lógták. Olyan aggasztó volt a helyzet, hogy félő volt, hogy a még álló falrészek is a mélybe csúsznak hamarosan. Kézenfekvő volt a gyors műemléki beavatkozás szükségessége. A műemléki munkát készítette elő 1961-ben és 1962-ben egyegy kisebb ásatásunk. A vár feltárása közel sem tekinthető befejezettnek. Munkánk során nem találtuk meg például a vár ciszternáját, ami nélkül pedig vár nem képzelhető el. Nem kutathattunk a vár sáncrendszeréiben sern. A pince mai járószintje alatt, 1.6 m mélységig, ameddig kutatóárkunkat lemélyíthettük, bolygatott talajt találtunk még. Ez lehet, hogy a kincskeresők munkájára utal, lehet azonban, hogy a várnak mélyebb, még feltáratlan piincerészei ás vannak. Bízunk benne, hogy folytathatjuk még a vár leltárását és az újabb ásatás mondanivalója alapján a későbbiekben bővíthetjük a vár történetéről az alábbiakban rajzolt képet. Fehérkő várának pontos építési idejét nem, ismerjük. Ásatásunk során árpádkor! leletanyag nem került elő, válószínű, hogy csak a XIV. században épült ez a vár. Ásatásunk legrégibb lelete két XIV. századi edény töredék. Az edények vállát díszítő párhuzamos árkolás még az árpádkori fazekasság hagyományát mutatja. A talált darabok bekarcolt díszítése azonban már egy fejlettebb koirongioiási technikát tételez fel, a nehezebb kézikorong használatára utal. Ez a fazekaskorongMfeleség a XIV,. századiban honosodott meg inalunk. A vár első okleveles említése 1336-ból ismert, amikor Czikó a várnagya. Űgy gondoljuk, hogy ennél az említésnél nem sokkal korábban épülhetett Fehérkő sem. Fehérkő királyi vár voit, Czikó várnagy előkelő úr, aki tárnokmester lett később. 1396-ig királyi vár volt Fehérkő. Életének pontosan ezt a szakaszát ismerjük legkevésbé. Várnagyai közül 1368-ból és 1369-ből Johannes Bissenus, Besenyő János nevét említik az oklevelek. Be^senyő János Nagy Lajos familiárisa, aki testvéreivel, Mátyással és Andrással együtt 1369-b>en megkapta a magtalanul elhalt Ugali Pál mester és fia Összes birtokait. Fehérkő vára a felszíni nyomok alapján megállapíthatóan kicsike erősség volt, 'várnagyi méltósága azonban jelentős szerepelt jelentett az akkori közéletben. 1396-ban Zsigmond király Orsován, augusztus 13-án kiállított oklevelével Marczali Miklós temesi ispánnak adta Fehérkőt és tartozékait. A Fehérkő várához tartozó birtokok közül egyedül Kőröshegy nevét említi meg az oklevél, de több más falu i® tartozhatott még hozzá. Az oklevél szerint Marczali Miklós főleg a 15