Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

pusztult el Kereki román ízlésű temploma, szakadt le a kőröshegyi gótikus teniploim mennyezete és pusztult el az a román ízlésű templom is, amelynek alapfalai a kőröshegy! homokbányában húzódnak meg. Egy 1609. évi összeírás szeriint Szántód és Zamárdi is »puszta faluk«. Mikor történt mindez, nagy vonalaikban meghatározható. Kerekiben, mádt említettük, 1580-bam még tíz házat írtak össze, az élet töretlen tehát itt. A pusztulás idejére az a inagy pénzlelet tudna közelebbi feleletet adni, amely Kerekiben került elő a második világháború után, az úgynevezett Méhesi dűlőben, a várrommal szemközti domboldalon. A lelet sajnos elkallódott, csupán két szép ezüst tallért tudott megszerezni Dr. Dorinyay Dannay Béla a keszthelyi Balatoni Múzeum számára. A fiatalabbik darabot 1570ben verték, amiből sajnos nem tudunk következtetni. Talán összefügg Kereki és a környék pusztulásával az is, hogy a magyar jog nem vette ügyiembe a török hódítást és a hódoltsági falvakat úgy kezelte, mintha azok még mindig hatalma alá tartoznának. Említettük már Keszthely esetét, amely soha török kézen nem volt és jobbágyai mégis fizették az adót a töröknek is, magyarnak is, hogy életüket, vagyonukat biztosítsák. Sümeg, Csobánc, Zala'vár, jobbágyai és még bizonyára sokan mások, hasonló módon jártak el. A hódolt területek magyarjai természetszerűen fizették a töröknek járó adót, biztonságuk érdekében, viszont vállalták a magyar adóterheket is. így érthető, hogy Kereki 1598-hanés 1599-ben a tihanyi vár tartozékai közt szerepel 5 zsellérházzal, ugyaniakkor a veszprémi püspöké volt 4 ház. Kereki nem szerepel már a tihanyi vár 1609. április 29-éin összeírt tartozékai között, pusztulása tehát 1599. és 1609. között következett be. A koppányi szandsák 1631. évi összeírásában sem találjuk meg a falu nevét. 1665-ben Perneszi János eladta kereki ibirtokrészeit SaíLomváry Jánosnak. A hódolt részek magyar földesurai, amennyiben fegyverrel nem tudtak jobbágyaikból pénzt kicsikarni, nem sok hasznát látták birtokaiknak. Biztosítani kívánták azonban a birtokhoz való jogukat, hogy a török küverése esetén újból élvezhessék azt. Ilyen jégbiztosítással függött össze az a tanúkihallgatás is, melyet Bucsányi Márton Somogy megyei szolgabíró és Fekete Lázár Somogy megyéd esküdt 1612. február 24-én Keszthelyen tartott Lengyel János kérésére, a török által megszállt somogyi Kapoly, Endréd, Lullya (ma Balatonlelle) és Szaimárd (ma Zamárdi) faluk tulajdonjogát illetően. 1695-ben Perneszi Zsigmond eladta kereki ingatlanait Bali)