Dr. Hoss József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyi Múzeum 8., 1966)

A veic falai ikb. egy méter magasra emelkedtek a víz színe fölé. Hogy a haliak ki ne 'Ugorhassanak, a szárnyasok meg ne szök­hessenek, a fej nyílását a veicéhez hasonló nádfonásisal letakarták. A veiocel való haliászáisnak leginkább (megfelelő terep a náda>~ sok széle, 'vagy a csuhival, vagy alacsony gyékénnyel tarkított víz. Ezért a szientpáli foerekirész kiválóan alkalmas volt a veicoal való halászásra, mert sok volt a nádja. A Pesthy-féle helységnévtár is megállapítja ezt a ítényt. A ' varjáskéra részen inkább a hálóval való halászás járta, die nam kizárólagosam. A fejet udvarával és kertjével együtt bokornak nevezték. Az egyes bokrokat 8—10 ni távolságra szokták felállítani. Némely gazdának több bokor veie-e ás volit. Mikios János (mu­tica) 88 éves öreg hálálsz mesélte, hogy az ő fiatal korában Andro­sics [Mártonnak 30 bokor veice volt. Voltak azonban idők, amikor (még ennél is gazdagabb halászok élitek. Most néhány szót arról, hogyan került a. hal a veidből a halász asztalára, vagy eladásra? Csónlakjával megjelent a Veic fejénél. Szakjával kiemelte onnan és a csónakjába a haltartóba tette át. Innen élhajókáziott a nejtője helyére. Ott nádat tett a csónak or­ra alá. Ezután a helyéről kimozdított rajltője közelébe emelte. A felemelés következtében a haltadéból a víz lassan kifolyt. A kifcb lyás alatt a víziből felszabadult lyukakat betömte. A még benne mairadt csekély vízből a hallat kiemelve áttette a rejtőbe, onnan a haltarisznyába. 4. Dobháló. Rekesztő halászó eszköz. Elnevezése nem egészen megfelelő. Inkább dóbvarsának kellene mondani. A varsa régi szientpáli és varjaskéri halászó eszköz volt. A megyéi iratok között már a XVIII. század közepe táján szó esik róla. Laltin neve: piscula pis­catoria. 18 A doíbháló külső alakja olyan, minit egy két akós hordó. Hosz­sza kb 110—120 cm. Két egymás mögött fekvő háló varsa. A tölcsér alakú hálót két ffiaabirfones, vagy ha úgy tetszik korong, az abron­csot meg a közéjük illesztett két pálca tartja kifeszítve. A két töl­csér végén kis nyílás van, amelyen a hal becsúszik, de kimenni nem tud. A két kis nyílás azért nem csukódik össze, mert mind­egyik nyílás szélét két helyen erős cérna köti össze a f aabroncs­csal. A halfogó készülék henger alakú háló burokban van, ame­lyet szintén az abron/csra kötnek. A 'burokháló közepén harmadik abroncsot is állítottak be, hogy a burokháló állandóan kifeszülten maradjon. A burokháló mellett mindkét oldalon tartófa állott. Az iszapba szúrták bele, hogy a háló helyéről el ne mozdulhasson. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom