Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)
Atádon segédkezett. A Lőrincek a legrégibb hedrehelyi családok közül valók voltak. Lőrinc Ferenc 1937-ben 57 éves korában halt meg Hedrehelyen sérvben 32 . Sem fia, sem lánya nem folytatta a szakmáját, fia csak a fuvarozásnál segédkedett. Szukics Jakab Turbékinál tanult, Hedrehelyen is önállósodott. Első írott adat hedrehelyi tartózkodására csak későn 1894-ből van, 33 amikor Kata nevű lánya iskolába került. Gyenge mesternek, dologkerülőnek tartották a helybéliek, mivel saját házat sem tudott szerezni, árendás házban lakott és Bencsik Istvánnál égetett. Kevés rendelése volt. 1910—11-ben abba is hagyta a mesterséget és átköltözött Kadarkútra egyházi gondnoknak. Gyermekei nem folytatták a mesterséget. Bencsik József somogycsicsói zsellér származású volt. Iharosban Baj esi Pálnál, majd Nagyatád :n Schwender wein Flóriánnál volt inas, később Pécsett a Wiegand-cégnél, Vukováron Kanizsai Józsefnél, Kaposváron, majd Hedrehelyen Rodek Györgynél volt segéd. Mikor Hedrehelyen önálló mester lett, ő lett ott a 6. fazekas. Szép számú családjából egyik fia István és egyik lánya Katalin voltak leginkább segítségére. 1931-ben megvakult, vakon is dolgozott, 1934-ben halt meg. Mesterségét István nevű fia folytatta. Katalin nevű lánya 1924-ben a kaposvári származású Kosaras István fazekashoz ment férjhez. 1931-ig ők is Hedrehelyen dolgoztak felesbe az öreg Bencsiknél, 1931 után Kadarkúton alapítottak műhelyt. 3 ' 1 A régi fazekasok leszármazottai közül Kosaras István és Bencsik Katalin 1938-ig működött csak fazekasként, idősebb Bencsik István és fia ifjabb Bencsik István jelenleg is működik még Szigetváron. (6. 7. 9. ábra). A régi fazekasok közül említettek még egy Horvát és egy Fehér nevűt, az előbbi valószínűleg azonos azzal a fazekassal, aki 1881-ben halt meg, az utóbbira az említésen kívül egyéb adatot sem az anyakönyvekben, sem részletesebben szájhagyományban nem találtam. 30 Valószínűleg csak 1—2 évig lehetett Hedrehelyen s az is lehet, hogy csak segédként. A múlt század utolsó két évtizede és a 20. század első három évtizede a fazekasság fejlődésének két szakaszát jelentik. A pontos választóvonal a két korszak között az első világháború, mint ahogy a paraszti életmódban is ez a választóvonal. Míg a múlt század végén a családtagokon kívül inasokról, segédekről emlékezik meg a szájhagyomány, addig a 20. századi emlékezések az inasok, segédek hiányát mutatják, s a családtagok is inkább más foglalkozás után néznek. Rodek György hiába csalogatott inasnak a helybeli parasztgyerekek közül. 36 Lőrincnek sem támadt utódja a 8
