Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

26. Kadarkúti pléb. a. k. III. k. 145. p. 27. Hófer Tamás gyűjtése Etimológiai Adattár Bp. 5886. 29. p. 28. Víiocze Lajos 79 éves volt középparaszt közlése, ő Turbékí keresztfia volt. Saját gyűjtés 1965. dec. 29. Iskolai anyakönyvek Hedrehely II. kötet 118. 125 és 137. p. mint ismétlő iskolások vannak említve, 'gyámjuknak Tunbéfci István van feltüntetve. 30. Kadarkúti toat. pléb. anyakönyvei VIII, k, 27. p. 31. Kadlarkúti kat. pléb. a. k. IV. k. 14. p. 32. Hedrehelyi íref. egyház anyakönyvei II. k. okt. 15-i bejegyzés. és III. k. 1937. jam. 264 bejegyzés. 33. Hedrehelyi iskolai anyakönyvek II. k. 186. p. 34. Kosaras István és félesége Bencsik Katalin, id. Вепсв&к István közlései (saját gyűjtés 1965. okt. dec. és 1966. márc.) valamint Dinynyési János: Egy hedrehelyi ílazekasosalád élete 1962. kézirat. 35. A többi gelencsérre vonatkozó szóbeli közléseket: saját gyűjtés 1965. dec. (Rippl-Rónai Múzeum Adattára 969. tétel) id. Márton István, özv. Rózán Ferencné, Vincze Lajos, csöndör Horváth Ferenc volt nagygazdák, Bencsik István és Kosaras Istvániné fazekasok adták. ев. Kis István 66 éves volt szegényparaszt közlése. Saját gyűjtés. 1965. R. Adattár 969. 37. A mesterség szűkebben vett szakmai problémáira felvilágosítást adtak id.

4 Bencsik István, if. Bencsik István, Kosaras István és felesége Bencsik Katalin, akiknek ezúton 'mondok köszönetet. 38. V. ö. Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi tálasság Néprajzi Értesítő 1914. I. közlemény 249. és 250. p. 39. V. ö. Czug Dezső megállapításával (Fazekasműhelyektől a Magyarszoimbätßai kerámiaigyárig Vasi Szemle 1959. II. k. 20. p.) a ^esótár-«nak nevezett agyagszelőról mondja, hogy az régibb, mint a kaszából vagy sarlóból való. 40. Hófer Tamás kiírása EA 42. 1. a KÁL-ból Úrbéri föMosztályozás 1840 jún. 23-áról. 41. Hedireíhaly monográfiája 1954. Rippl-Rónai Múzeum Adattára 102. 14. p. (összeállította Márton István és Márton Istvánné.) 42. v. ö. Hedrehely monográfiája 5. p. 43. v. ö. Czug i. ím. II. k. 17—18. p. (Fazekasiműibelyektől a Magyarszombatfaii kerámiagyarigi. Vasi Szemle). 44. Kresz Mária—Igaz Mária: A népi cserépedények szakteriminológiája Néprajzi Értesítő 1965. 125. p. Wartiha Vince: Az agyagipar technológiája с könyvében 168. lapon lágycserépnek nevezi a népi cserépedényeket szemben a gyári keménycseréppel . 45. Az arányokat Kosaras István és id. Bencsik István adták meg. 46. A simalte, grunt, sléter. Braunstein (ibreinstein) kifejezések ismeretesek egész Magyarország területén a fiazekasofc köriében. 47—48. Sági János felvételén a kaposvári piacról és Illés Ferenc kaposvári fazekas műhelyéről a következő edényeket látni: tálak, tá56