Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)
galmat indították pénzügyi támogatás szerzésére, melynek sarán országos szerveiket és hitelintézeteket, üzemekét, pénzembereket, stb. keresték meg. Az (évek során át húzódó elhelyezési 'tervtárgyalások odavezették, (hogy a kaposvárti városrendezés keretében újra felvetődött a búzatéri-italepítésii hely, mélynek parkosítását 1927—28-ban végeztette a város. iE telekre tervet is készíttettek. A részletes alaprajzot Sándor Mór budapesti műépítész 1928-ban nyújtotta be, de a bíráló bizottság nem fogadta el. Hogy ímensnyire az ügy visszahúzására irányult a bíráló bizottság eljárása, azt az időközben előkerült tervraj zok is bizonyítják. 19294>en a Kultúrpalota felépítési helyéül újra a ihonvédtéri elhelyezést szorgalmazták. Ekkor az első lépésit Quittner Ernő 'műépítész 110 000 pengőire tervezett terve és költségvetése jelentette. Ennek a tervnek is az (lett a sorsa, aimá a Sándor féle tervvel történt: a bíráló bizottság és az egyesület vezetősége rövid tárgyalás után használhatatlanság miatt elejtette. [(Pedig ebben az időben a Kultúrpalota felépítéséhez a Quittner által tervezett 110 000 pengő biztosított volt: Ez 70 000 pengős építési alapból és beígért 48 000 pengős megyei hozzájárulásiból tevődött össze. Ugyanakkor dr. Vétek György polgármester 30 000 pengőt helyezett kilátásba arra az lidőponltra, amikor az épület alapozási munkálatait megkezdik. így elméletben a munka megindításához 150 000 pengő állít rendelkezésre!) A mozgalom élt és sokam szorgalmazták a minél előbbi építkezés elkezdését. Országos tervpályázatot hirdettek a kaposvári Kultúrpalota (megtervezésére. A tervpályázatot széleskörű érdeklődés kísérte. Ezt Ibizonyítja a •beérkezett nagyszámú, 39 db pályamunka. Közülük az első díjat Árikay Bertalan neves budapesti műépítész pályamunkája nyerte. Az építés 'megkezdését mégis az odázta el, hogy a 70 000 pengős alaptőkéhez sem a megye, sem a polgármester nem adta meg időiben az ígért támogatást. Az elodázott kultúrpalota után a múzeum .és könyvtár elhelyezésének kérdését az egyesület házvétellel kívánta megoldaná. Ez az irreális, és a pillanatnyi helyzetet is csak szükségszerűen kielégítő megoldás hamar dugába dőlt: mem találtak olyan épületet, amely az anyag elhelyezésére alkalmas lett volna, nem beszélve az intézményekhez tartozó irodákról, műhelyekről és egyéb helyiségekről. A tervezetet a vármegye sem támogatta. Hosszú vajúdás után 1933 J ban határozat született, hogy az Árkay féle 'tervnek részbeni kivitelezése megtörténhet a rendelkezésre álló, időközben 85 000 pengőre emelkedett alaptőkéből. A részbeni kivitelezéssel elfcészüllheifeett volna a Kultúrpalota homlokzata, 55
