Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

helyezitek el. Ugyanide került a nyilvántartási anyag nagyabb és értékes része ás. A belső IfeUdalgozó munka központjában iá régészeti ÖJeÜetnieinltések elvégzése, valamint Gönczi Ferenc (tájékozódó jellegű adátgyűjtése maradt. Ez a gyűjtés elsősorban a dunántúli, a drávai aranymosás történetéhez, tárgyi emlék-anyaga felderítéséhez és Zala megyei néprajza vonatkozású adatgyűjtéshez adott kiegészítéseket. A közvetlen front a további munkát teljesen megbénította. Minden külső és belső munka leállít. Az 1944—45-ös évek eseményeiről csak a felszabadulás utáni irattári anyag maradt meg, ós ez már szorosan az újjászületéshez ilieszkedák, ezért ezekét laz éveket a felszabadulláis utáni fejezetben tárgyaljuk, de addig is nézzünk oneg egy igen fontos kérdéíst, a Kultúrpalota létesítésének ügyét. 4. Az önálló kaposvári Kultúrpalota létesítésének ügye. (1913—1945) A századfordulót követő első évtizedben nagyobb vidéki városainkat minden vonatkozásban a tájegységük íoemtrutmává akarták kiépíteni, •— több-kevesebb sikerrel. Ugyanis a megvalósítás nemcsak anyagilag okozott nehézséget, hanem a szalmalángként fellobbanó ígérgetések elf éledése, a buzgalom eflhíamvadása. Ebben a — Somogy miegyében — soha meg nem valósított ígéret láncolatban jelentős helye van a kaposvári művelődési palota (KJultúrpalota) létesítési, illetve építési ügyének is. Az építési terv külalakra a debreceni, soproni, aradi, stb. kultúrpalotáikhoz hasonlított, belső berendezésére és tudományos, tartalmi elképzelésére nézve egyedi — is talán mondhatjuk, hogy somogyi — jelenség., Először 1913 júniusában a Somogyimegyei Múzeum Egyesület ügyeinek átvizsgálásával megbízott és kiküldött dr. Fejérpataky László a Szédhényi Könyvtár miumíkaitársa, és dr. Sebestyén Gyula, a Magyar -Neimzeti Múzeum igazgató őre választmányi ülésen vetették fel a kaposvári Kultúrpalota felépítésének szükségességéit. Az építkezést állami költségvetésből, építkezési segélyeikből, az ún. fenntartási segélyek e célra történő átutalásából és természetesen helyi erők és pénzforrások bekapcsolásával ajánlották elvégezni. Szerintük a Kutúrpalotáfoan elhelyezhető lenne a megyei múzeum és a .megyei könyvtár, •— egyéb intézmények meillett. A Kultúrpalota megépítésének folyamodványát a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségéhez, és az illetékes, vagy illetékesnek vélt nűnisztériiumokhoz is eljuttatták. A Kultúrpalotát nagy területre, parkosított, és a város valamelyik központi helyére ajánlották. A telekigényiós ügyében is megindították a tárgyalásokat és a levelezést Kaposvár város polgármesterével és az alispánnal is. Ebbe a tevékenységbe az egyesületen kívül más helyi erők is tevékenyen belekapcsolódtak. 53