Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

költözött e világból s ünnepélyesen temették el egy fkás folyó forrása mfelletit ((felett), mely kővályún keresztiül száll alá Attila városába ugyanott, alhol a magyarok megtérése után azon egyház épült a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, mely fehér oevet visel.-« Lakatos György iés Simon Lajos ezt a helyet a Gamás melletti Szudenca forrás fölötti Fehéregyháza {Fehértemplomi) nevű rommal azonosították és Attila városának JazVinapusztát tartották. A környéken található régészeti lelőhelyekkel indokolták: a vitel dombon található sírokkal, a Szudenca közelében előkerült temetővel, és a Jazvina puszta közelében feltételezett római várossal. Melhard Gyula ellenvéleménye rövid és tömör: a hely sem földrajzilag, sem történetileg nem volt alkalmas, sem indokolt, Anonymus első fejezete is cáfolja az 52-est: Attila a Duna mellett, a héviziek felett, kijavított várast választott székhelyül, mely magyarul Budavár, németül Ecil-Burg. Szó esik még erről Anonymus 46, 47, 49 és 50-es fejezeteiben is! Mint érdekességét említjük meg, hogyan reagált a közvélemény Somogy megyében Árpád sírjának keresésére: Az újságban költeménnyel köszömttöttók a gondolatot, és Gamási Géza aláírással tárca jelent meg, mely stilusikritikailiag minden bizonnyal Gárdonyi Gézának tulajdonítható. Ezenkívül kisebb hírek, niéhány szavas utalások gyakran találhatók ebben az időben az Attila témával kapcsolatban, és ideillesztbető Béni Jenőné levele 1914-ből, mely a kiutatások és a kutatások publikálása során felmerült általános érdeklődést bizonyítja. Az egyszerű, néhány elemis parasztasszony határozott naturális régészeti »tébetség«-ről tett tanúságot levelével: még 1914-ben is apró részletekre és megfigyelései szinte minden mozzainiatam visszaemlékezett! Alább közöljük levéllót eredeti helyesírással, melyet 1914-ben a megye alispánjához intézett. »Nagycságos Kacskovics Alis Pány úr! En Allol írót az múlt év deczember havában kértem, a Nagycságas urat, hogy az Somogy v-m. megye valamivel jutalmazon meg ingem az ősrégi Fehér Kápolna felkutatásajért amit még az elhunt édes anyám a Nagy bátya Lakatos György volt gamási Plébános és arthalógus irataji után meg is találta az fehéregyházi Kápolna rommákat, eröl édes anyám özv. Baloghné még 1888 év május havába jelentéstett Helcaliman Imrének аЫ megbízta Melhard, Gyula az akori Somogyvármegyei régészet megbízatja volt és kijöt Gamásra és a Plébániján megtalálta a Kis mű Könyvet ami böl aztmagyarázta ki, hogy az 1534 évből szőlő mükönyv azt írja, hogy a völgybe egy falu volt amej később elpustult, de az ot még meg levő romok a Fehéregyházi Kápolna romjainak tekindendők, 23