Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

Imre ismertette a vasvári káptalan 1409 május 2-iki, (Kapós) Keresztúrra és Kiislkarcaĝra vonatkozó oklevelét. 1881 február 7-én a közgyűlés az eltávozott Montensom Ede múzeumőr helyére Melhard Gyulát választotta, aki eddig a kaposvári főgimnáziumiban hittanáriként is működött. A Somogy megyei Régészeti és Történeti Társulat igazi és lényeges munkássága ettől kezdve országos jelentőségű lett. Ezen a közgyűlésen olvasta fel Melhard Gyula a magyairegresi ólomtábláról írott értekezését, melyet később az Archeológiai Értesítőben is publikált. Az 1881 májusi közgyűlésen dr. Bergil József orvos értekezése keltett külön figyelmet, melyben többek között Szigetvár, Görösgál, Baibócsa és Korokinya legfontosabb 'történelmi adatait isimertette. Az 1881 augusztus 1-4 választmányi ülésen Szabó József nemeskei lelkész >»A templomok történetéből« oímű, az ún. história domus-olkból összeállított értekezése hangzott eil, mely általános vallástörténeti vonatkozásában foglalkozott a témával. Az 1882-es közgyűlés és válaszitimáinyii üléseken dr. Lipp Vilmos az avarok viseletéről és ékszereiről tartott előadást. Rajta kívül számos imás előadó ás felolvasott, ezen előadásoknak (azonban sem témáját, sem. előadóit nem ismerjük. A 80-as évek muzeológáai munkája főleg a további szervezésre és a kisebb feltárásokra irányult. Szépen gyűlt az anyag, de ez a kor szellemiének megfelelően még mellőzte a néprajzi, képzőművészeti s más muzeoilágiiali tárgyú gyűjtést. Ennek az időszaknak legérdekesebb, és széles, szinte minden társadalmi rétegeit megmozgató eseménye volt a kiegyezés utáni, és a milleneumii évet megelőző időszak 'hazafias nekibuzdulásaiból fakadó Árpád sírját kereső és Árpád sírját Somogyban kereső mozgalom. Neves és egyszerű emberek tettek voksot az ügy mellett, ám a tudományos megalapozöttságú, felkészült hozzáértőik, — s közöttük Melhard Gyula is — képtelenségnek, tudománytalannak tartották Árpád sírját Somogyban keresni. Általában az egész, álhazaifias mozgalmait elítélték. Érdemes kicsit bővebben időzni ennél a témánál, mert jelentősége az állhazaifiias felbuzduláson túlnőtt. Egyrészt ébren tartotta a széles köztudatban a muzeológia ügyét, másrészt az újaibb (régészeti feltárások, ileletmeglmientések egész sorát indította el. — »Gairnás határában keresendő-e Árpád sarja?«* — Lakatos György, 1848-ban elhunyt gamástt plébános és Simon Lajos irsai földbirtokos állították, hogy igen. Anonymus 52-ik fejezetére hivatkoztak: »Az Űr megtestesülése után a 907-ilk évben Árpád el*Somogy 1888 január 3 és január 10 (Melhard Gyula) Előtte: Somogy 1887 május 10: Árpád sírja Gamáson (Melhard Gyula). 22