Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)

megye notabilitásaához társulatiunk pártolását — a lelkész, tanár és tantítói karokhoz — a leletek figyelemmel kísérését, beküldését, vagy jelentését kérő, titkár által fogalmazandó 300—300 példányban kiinyoimattatásával, amelynek szétküldése titkárnak lesz kötelessé­ge.« — A megbízatásban napjaink Múzeumi Baráti Körének korai előzménye illetve szervezése olvasható. Elhatározás született még az alispántól történő múzeumi helyi­ség — szervezése, valamint a legnélkülözhetetlenebb berendezési tárgyak megvásárölására. A megyeházán az alispán által felajánlott múzeumi helyiség át­vételére kiküldött bizottság az 1879. november 26.-1 választmányi ülé­sen jelentette, hogy a felajánlott helyiség minthogy abba a bejárás más hivatalos helyiségen fcereszitül történik, át nem vehető és el nem foglalható. Barla Szabó József titkár mégis elintézte, hogy a nevezett helyiséghez külön bejáratot készítsenek, és így amíg jobb megoldás nem adódik, azt el is foglalták. A helyiség átvételéig Melhard Gyula 91 tárgyat, 30 könyvet, 107 ezüst- és 207 érc- és papírpénzt őrizett. Schifer Antal felhívta a figyelmet a birtokosoknál, a Somogy­megyei Régészeti és Történeti Társulat felhívása alapján úgyneve­zett magángyűjtemények keletkezésére : »Egyesek mindent megtesznek, hogy az egyes leleteket magán~ gyűjteményeikbe megszereznék, melyeket dicsérettel legyen mond­va, gondosan meg is őröznek, ekép magángyűjtemények keletkez­nek, melyek azonban a tanulmányozás elől minthogy sokak előtt is­meretlenek, elvonatnak, ennélfogva indítványozom, hogy oly régé­szetkedvelő főuraink, kikről tudomásunkra jut, hogy ilyen gyűjte­ményekkel rendelkeznek, jegyzőkönyvileg megkerestessenek, s a legmélyebb tisztelettel megkéressenek, hogy a tudomány érdeké­ben gyűjteményeiket társulatunk museumának, ha nem is örökre, de mint külföldön is szokás, tanulmányoztatás és kiállítás végett leg^ alább egy bizonyos, meghatározott időre... átengedni kegyesek le­gyenek.« ...'. — az azóta alakult magángyűjteményekkel való kap­csolatunk illetve kérésünk azóta szinte egy szót sem bővült vagy változott! A társulat előzetes muzeológiai kutató munkájának fontos ré­sze volt a varászlói levéltár anyagának átkutatása, melynek ered­ményeiről Barla Szabó József azt állította, hogy jelentős eredmé­nyekét hozott a megyei birtok- és családviszonyokra mutató törté­neti kutatás terén. Az 1880 május 3-i választmányi ülésnek a következők voltak a legfontosabb eseményei: Melhard Gyula értekezést olvasott fel a somiomgysámsoni apátságról, és bemutatta a magyaregresi, az ún. betökfoi határban talált ólomlapot, Nagy László kaposfüredi ispán ajándékát. A lelőhelyről Nagy László elmondása szerint már érmek, 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom