Draveczky Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás története (Somogyi Múzeum 6., 1966)
IL A SZERVEZETT MUZEOLÖGIAI MUNKA ELSŐ LÉPÉSEI A Somogy megyei Régészeti és Történeti Társulat. Mint általában, szinte kivétel nélkül országosam, Somogy megyében is Korner Flóris nevével és 'munkásságával kezdődik a szervezett gyűjtő és mentő munka. Róimer Flóris a múlt század 70-es éveiben oirszágos kutató útja során eljutott Somogy megyébe is és a már korábbi jegyzetekből -és kapcsolatokból isimert kevés számú nyilvántartott lelőhelyet számos értékes adattal egészítette ki a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Már Römer Flóris Somogy megyében járta előtt is nyomon követhető a múzeumi ügy kibontakozásának néhány mozzanata, mely a későbbi idők munkájára is döntő befolyással hatott. Az első somogyi régészeti megmozdulások szorosan iilleszkedtek az oirszágos régészeti kutatómunka megindulásához, mely részint lelkes, és a kor színvonalán többé-kevésbé autodidakta módon képzett érdeklődők ösztönös vagy tervszerű tevékenysége, részint a Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által központilag megszervezett munkaiindítás. 1872 júliusában a sajtón keresztül felhívás j'elent meg »A Somogy megye régészetnek pártolóihoz« címmel, mely közölte az érdeklődő közönséggel, hogy már a korábbiakban, múzeumi vonatkozású ajándékozásairól ismert Gaal Ferenc földbirtokost bízta meg a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, illetve Dr. Pauler Tivadar, — a megyei régészeti-történelmi vonatkozású emlékeik bejelentésével, listába vételével és gyűjtésével. A felhívásnak alig lehetett foganatja, mert az egyik legkorábbi ímegyei régészeti és történeti társulat, a veszprémi megalakulása kapcsán a somogyi sajtó a következőképpen kommentálta a régészeti munka és a múzeumügy helyzetét megyénkben. »Itt van az ideje, hogy a telhetetlen gyomrú politika mellett történelmi, régészeti kincseinkre is gondoljunk, melyekben olyan gazdagok a dunántúli megyék, s fájdalom, nagyrészben elrejtve vannak szemeink elől. Nagyon keveset tettünk eddig, úgyszólván semmit e téren, holott az egyes hazai vidékek összegyűjtvén az adatokat, a becses anyagokat; forrásul, tükörül szolgálhatna hazánk történetíróinak azon nagy munkákhoz, melyekből multunkat ismerni tanulja a külföld, s mindenekelőtt szükség, hogy önmagunk ismerjük s tanuljunk, — okuljunk belőlük.«* — amiből kiderül, hogy álltaiában a muzeológia népet és nemzetet tanító célját, értetalét, idézett cikkünk, korát jóval megelőzve röviden és pontosan summázta. *Somogy, 1893 január 21. 16
