Fehér Erzsébet: József Attila kiállítás Balatonszárszón (Somogyi Múzeum 4., 1965)
A múzeummá alakított egykori lakásba nem lehetett visszavarázsolni a régi berendezést, a költő környezetét. A bútorok a nővérek elköltözésekor új gazdához kerültek, azóta legtöbbjük meg is semmisült, vagy erősen megkopott. A rekonstrukció gondolatát a kiállítás rendezői elvetették. Egyrészt azért, mert a halványuló emlékezet ehhez a munkához nem adhatott biztos alapot, másrészt — és főként — azért, mert nem kívánták az újonnan készült, nem eredeti darabokkal az eredeti illúzióját kelteni. A lakásban egyébként néhány személyes használati eszközön kívül semmi nem volt József Attiláé. Kivéve természetesen kéziratokkal telt bőröndjét, amelyben magával hozta imindenét: műveit. Ez volt egyetlen tulajdona, magától értetődő tehát, hogy irodalmi hagyatékának bemutatása szárszói napjainak ha nem is tárgyi, de leghitelesebb szellemi légkörét idézi. A költő kéziratos hagyatéka — részben nővérei útján — a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába került. A balatonszárszói kiállítás anyaga az Irodalmi Múzeum eredeti anyaga alapján készült másolat. Tudjuk ugyan, hogy másolatokkal nem pótolható az eredeti szugeszszív hatása, mégis, több esztendőre tervezett kiállításokon az eredeti kéziratok bemutatását mellőznünk kell. Legfontosabb ok az a tapasztalat, hogy huzamosabb idő alatt nemcsak a por, de az ártatlannak tűnő fény is megrongálja az anyagot: a papír törékennyé, az írás nehezen olvashatóvá válik. József Attila kéziratainak jelentős része ceruzaírás, tehát fokozottan érzékeny. Továbbá a másolatok méreteivel a kiállítás szempontjából lényeges művek és dokumentumok megfelelően hangsúlyozhatok. Harmadsorban bizonyos anyagok egy időben több helyen való felhasználása csak másolatokikai oldható meg. Jelenleg az országban a balatonszárszóin kívül két József Attilakiállítás van: a Petőfi Irodalmi Múzeum a költő életét és életművét teljes egészében bemutató, állandó nagy kiállítása Budapesten a Károlyi palotában, és ugyancsak a fővárosban gyermekkorát mutatja be emlékhellyé avatott szülőháza: a IX., Gát u. 3. Emlékházaink, emlékhelyeink a hozzájuk fűződő — alkotásokból is kimutatható művészi élmények, életrajzi mozzanatok bemutatására hivatottak. Magától értetődő, mondjuk Jókai és Balatonfüred, Kisfaludy Sándor és Badacsony, Mikszáth és Horpács, Madách és Csesztve kapcsolata. Nem így Szárszóé és József Attiláé. A bevezetésben szó esett már róla, élete utolsó hónapja során alig jutott el hozzá a külvilág. E néhány hét belső története érdekes; egész élete, pályája, fellobbanó vágyai és kudarcai érlelik meg döntését. Nem jelenében, csupán múltjában élt, felbomló életének okait kereste. Körülötte alig történt valami, néha levél jött Budapestről munkatársaktól, barátoktól, időnként néhány látogató. Ezek sem valóságos értékük, hanem csak az ő számára érthető bizarr ösiszefüggéseik szerint álltak össze \ r alamiféle történéssé. Dolgozni próbált rövid ideig tartó hittel, de múltja elfedte előle a jövőt. i