Fehér Erzsébet: József Attila kiállítás Balatonszárszón (Somogyi Múzeum 4., 1965)
mal. 1930-tól József Attila is tagja az illegális kommunista pártnak,; részt vesz akcióiban, s a tömeggel való találkozás a közösség mindenható erejének hitével tölti el líráját. Az eggyéforrás nemcsak tuda.it os vállalása a forradalmi harcnak, hanem a kisemmizettek ügyével való érzelmi azonosulás is. Különösen a Döntsd a tőkét kötet, verseiben érezhető ez. A lázadó keménység és simogató lágyság különös keverékei ezek az izzó tartalmú, sodró lendületű versek. A kötet egyik legszebb darabja: a Tömeg (egyébként valóságos élmény alapján született: a költő személyes résztvevője volt az 1930. szeptember 1-i tömegtüntetésnek), nemcsak a „munkát, kenyeret" követelő félelmes, nyers erőt érzékelteti a felvonulókban, hanem — mintegy igazságos harcuk hiteléül — egyéni arcokat is felvillant: Nyirkos, görbedő atyáim, édes, sovány leánykáim, a tömeg. A kötetet néhány nappal megjelenése után az ügyészség elkobozta a Szocialisták című vers és az egyik Villon-fordítása miatt. A költőt bíróság elé állították osztály elleni izgatás vádjával. A kiállított vers a kötet ügyészségi példányából készült másolat. A ..vád tárgyát" képező sorokat a vádló barna ceruzával jelölte meg Az útkeresés időszaka lezárult. Az 1932-ben megjelenő Külvárosi éj című kötetétől számítható az érett alkotószakasz kezdete, amikor kibomlott sokszínű szépségében ez az új, különös líra. Egy ellentmondásokkal teli időszak minden felmerülő kérdésére választ kívánt adni. Nehéz kor ez: az alig indult forradalmi lendületet lefékezi az erőtlenség és a készülő ijesztő jövő; a világpolitikai események — az erősödő fasizmus ideje ez — kuszálják a hazai bajokat, rég megoldásra váró gazdasági és társadalmi problémákat a „nemzeti nyomor"-t, a „munkátlan munkások" és „gödörlakó kubikusok" gondját: Az elnyomás csapatban károg, élő szívre, mint dögre száll — s a földgolyón nyomor szivárog, mint hülyék orcáján a nyál. (Ös patkány terjeszt kórt) A modern tudomány óriási távlatokat nyitott és ezzel a végtelen részesévé avatta az emberi értelmet, ugyanakkor millióknak hiányzott a napi kenyér biztonsága. —• A végletek közt hányódó kor embere József Attila költészetének tárgya, a napi gondok közt élő társadalmi lény s a mindenség óriása. Egységben ábrázolni e sokféleséget: a természet és társadalom törvényei által meghatározott, de azt felismerni és megváltoztatni képes emberi értelmet, az érzelmek finom rezdüléseit, a külső tárgyi világot és a lélek belső mélyeit kölcsönös egymásra hatásukban — ez József Attila művészetének Jó
