Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumok, Emlékmúzemok és kiállitások vezetője (Somogyi Múzeum 3.)

A késői vaskor népe az észak-északnyugatról ide vándorolt kelta. Ekkor terjed el általánosan a vas, ekkor jelenik meg a fazekaskorong. Teljes fegyverzetben kelta harcost láthatunk, és nagyszámú kelta eszköz használatával ismerkedhetünk meg. A Somogy megyei, országosan is jelentős nagy kelta településeket foglalják el az iu. I. századtól a Pannóniába benyomuló rómaiak. A római birodalom a klasszikus rabszolgatartó társadalom kora. Jelentős lelőhelyük a Nagyberki melletti Szálacska. Innen előkerült földmüvelőeszközöket (sarló, kasza, ásó, eke) egy teljes bognár-műhely eszközkészletét, valamint a ságvári késő római temető nagyszámú üveg, kerámia és ékszeranyagát tanulmányozhatjuk. Kiállításunk reprezentáns darabja a római korból a gyékényesi maszkos edény, valamint a kékszínű üvegből készült amphora. A népvándorláskori hács-béndek-pusztai keleti gót (iu. V. sz.) előkelő nő, valamint a lovasnomád avar nép (iu. VII—

VIII. sz.) Kaposváron előkerült férfi és Csornán talált nő gazdag sírja érdemelnek figyelmet. Az államalapítás korabeli, fiad-kérpusztai (iu. XI. sz.) temető leletanyaga és csonttani vizsgálatai magyar—szláv együttélésről tanúskodnak. A várostörténeti kiállításban találjuk a kaposvári várra vonatkozó egykori metszeteket, térképeket, okmányokat, valamint a vár területéről előkerült használati tárgyakat, fegyvereket, török kézművesek készítette papucstalpakat, kályhaszemeket. Itt nyert elhelyezést az 1962 őszén Tótújfaluban előkerült, 1512ben nemes harangöntvényből készült késő gótikus minuszkulás (folyóírás) felirattal ellátott harang is. Számos céhes emlék is itt került bemutatásra. A drávai halászat szemléletes képet rajzol a ma már csak szórványosan használt népi halászati eszközökről. Külön figyel3