Takáts Gyula: A Rippl-Rónai Múzeum állandó kiállitásának vezetője ( Somogyi Múzeum 1.)

A XIX. század elején e festéket felvált ölte a piros, zöld, kék színű spanyol\ iasz. (Spanyolozott tükrösök, sótartók.) Réigú díszítési mód a karcolás, amikor a faragó a fába, csontba vagy szarúanyagba bekarcolja, a formál, majd ennek árkát kalapzsírral, faszénnel vagy korommal bekevert zsiradékkal bedörgöli ésj ezáltal a karcolt rajz éles fekete körvonalat kap. 1900-tól a domború faragás lett általános. Ennek legkedveltebb anyaga a szilva és körtefa. A formakincs és a technika apáról fiúra szállt. A kiállítás sok ismeretlen pászitorfaragó mesteri alkotását mutatja be. Az ismeretlenek mellett megtaláljuk az id'ís Kapo-li Antal éis fia, ifjú Kapoli Antal műveit, Tóth Mihály, Kálmán István, és a korán meghalt Kara Lajos tükröseit. kobakjait, kürtjeit, sótartóit, furugláit. kampóit és botjait. A Baláta-tó állatvilága A vadvizek lecsapolásával eltűnőben vannak a berkek, lápok. Hazánk egyik legérdekesebb még meglévő ilyen képződménye a Baláta-tó természetvédelmi terület őslápvilága. A jégkorszakot követő időkben keletkezett, a homokdombok közti mélyedésben felgyülemlett talajvízből. Oslápnak tekinthetjük, mert ősi eredetű; növény és állatvilága pedig ősi vonásokat mutat. Az itt előforduló növénytársulásokhoz hasonlókat még csak a nyírségi Bátorligetben találhatunk. Jellemző növényei az ezüstperje, a szép fehérzápa, a zsombéksás. Kiemelkedő ritka növényei: az íveslevelű hidőr, a tőzegeper, valamint az Aldrovanda vesiculosa nevű rovarfogó növény. Az utóbbiak egyetlen magyarországi lelőhelye a Baláta-tó. A tó víziében számos moszatífaj él. Ezeket a szaibadszemmel alig látható egyszerű szervezetű növényeket többszázszoros nagyítású mikroszkópi fényképfelvételeken tanulmányozhatjuk. A mohok közül kevésbbé ismertek a májniohok. A Baláta-tó egyik nevezetessége az úszó májmoha. A lápok bailiai az iszapos fenekű, hináros vizeket kedvelik. A bemutatott halak közül legérdekesebb a szívós életű réti csík, vailaiminit a fenéiken csendesen turkáló compó. A Baláta-tó háborítatlan lápvilága a kétéltűek igazi hazája. A láp nedves talaján.. tócsáiban sok pettyes gőte, mocsári béka, vöröshasú unka él. Az ásóbéka a környező erdők homoktalajában ás magának rejteket. A homokdombok száraz talaján igen sok gyík él. Legnagyobb köztük a zöldgyíik. A. fürge gyíknak egy különleges, vöröshátú változatát is megtaláljuk itt. A homoki erdők napsütötte tisztásait emhermagas saisharaszt, páfrány fedi. Ebben él az ártalmatlan réz-sikló, meg a veszélyes marású ke6