Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)
A idő - óraláncok
nem sokszor inkább a kocsmában emlékeztek nagy mulatozás közepette, ahol nem csak védőszentjüket, de saját mesterségüket és közösségüket is megünnepelték. Az esztendő beosztásában további fontos dátum volt számukra április 24-e, Szent György napja. Általában ekkor fogadták fel őket, ettől a naptól fogva már ki lehetett hajtani a jószágot legelni. Szeptember 29-e volt a hivatalos behajtás napja, ekkor számoltak el a kezükre adott jószággal. Szeptembertől áprilisig tartott a sertések téli hizlalása, ebben az időszakban makkoltatták az erdőn a fókát3. A hét napjai közül kedd és péntek volt piacnap, amikor behajtották az eladó állatokat Kaposvárra. Mivel a disznó lassabban megy, mint az ember, hajnali kettőkor keltek útra, hogy reggel hét órára megtegyenek egy körülbelül 18 km-es távolságot. Az idő és távolság tekintetében érdekes adat, hogy a lopott jószágot egy ügyes kanász a Drávától négy nap alatt terelte fel a Balatonig.4 Az órák használata csak a 20. század fordulóján kezdett vidéken elterjedni, a falvakban és mezővárosokban az éjjeliőr és a bakter kiáltotta ki az időt.5 A fémből készült óraláncok mintájára a faragópásztorok csontból és szaruból készítettek láncot. Egy vagy több sorosak is lehettek, gyakran makk, csizma vagy lakat alakú, lelógó díszekkel. Ezeket leginkább őzagancsból formálták, mert ez főzés nélkül is puha, jól faragható anyag. A lapos elemeket csontból vagy szaruból készítették. A kifőzött marhaszarvat satuban kilapították és amíg meleg volt, felszabdalták szalagokra, ilyenkor úgy vágható, mint a szappan. Ezekből metszették ki a kívánt formákat. Az összekötő karikák mindig szaruból készültek: a kivágott darabokat forró vízzel puhították, átvágták, összeillesztették, majd visszakeményedett. Ez a munkafolyamat bizony nem kímélte a körmöket! Részlet az RRM 2334 leltári számú óraláncról 3 Más néven falka. Somogybán így nevezték a pásztorra bízott sertésállományt. Takáts 1986:17. 4 Takáts 1986:39 5 • Morvay Judit 1978. Az idő. In. Jávor K. - Küllős I. - Tátrai Zs. (szerk.) Kis Magyar néprajz a rádióban. RTVMinerva, Bp. 208-209.