Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)

Bevezetés

ID. KAPOLI ANTAL (1867 Gyalán -1957 Somogyhárságy) Ahogy maga mondta: „minden nemzetségem juhász volt. Se kanász, se csordás12 éves korában, bojtárként kezdett faragni. Később Homokszentgyörgyön, Lapiscserpusztán és Kopaszhegyen szolgált. 22 éves korában megnősült, három gyermeke született, de felesége meghalt. Második házasságából két gyermeke származott. A családja eltartásához kevés juhászkereset mellé faragványaival próbált kiegészítést szerezni: „...én meg bizony este elfaragtam mécsvilágnál 11-12 óráig is, akkor kimentem a nyájaimhoz az akóban, lepihentem, de már hajnalban 4-5 órakor már megencsak bementem faragni, hogy mikor elfogy a konvenció, akkorra legyen egy pár darabfaragványот, amit eladhassak, hogy a családnak a mindennapi kenyere meglegyen".^ Munkásságát 1954-ben Népművészet Mestere, 1955-ben pedig Kossuthdíjjal jutalmazták. Jellegzetes, egyéni stílust alakított ki, növényi ornamentikájában gyakori a körrózsa.

IFJ. KAPOLI ANTAL (1893 Gyalán-1971 Szigetvár) Apjától leste el a faragást, 12 éves volt, mikor kivették az iskolából és bojtárnak szegődtették. 17 évesen önálló kommencióra szegődik Mike-pusztára, majd gyakran vándorol: megfordul Körmenden, Kopaszhegyen, Somogysárdon, Kaposújlakon, Ibafán. 1946-ban Dióspusztára költözik és saját állatait gondozza a faragás mellett. A Népművészet Mestere címet 1953-ban kapja meg. Művészetében követi apja stílusát, alakjai azonban jóval nyúlánkabbak. Kettejük stílusa leginkább a kompozíció szerkesztése terén tér el. A díszíteni kívánt felületeket apja eleinte merőleges, majd később lekerekített vonalakkal különíti el. Ifj. Kapoli Antal azonban már kezdetben is kedvelte a köríveket, széthajló vonalakat.48 49 50 51

TÓTH MIHÁLY (1911 Somogyliszó -1986 Felsősegesd, Lászlómajor) Felmenői kanászok voltak, nagyapja Tóth János, a Patkó Bandi néven híressé vált betyár volt. Apja és nagyapja is szépen faragott. Gyermekkorában Iharosberényben, majd Somogyszob határában éltek. 1926-ban apja juhászbojtárnak adta, amivel régi álma teljesült, mert „a birka szelidebb állat".51 Szolgált a Böhönye melletti Fölsőakó-pusztán a Festetich uradalomban, Kopárpusztán és Felsősegesd mellett, Lászlómajorban is. 1945 után földet kapott és letelepedett, állattenyésztésbe kezdett. A faragást ekkor csak kiegészítő tevékenységként űzte, 1950-től a Népművészeti Háziipari Vállalatnak dolgozott. 1954-ben Népi Iparművész, 1958-ban Népművészet Mestere címmel ajándékozzák meg. Az elsők között volt, aki alkotásain megjelenítette a megváltozó falusi életet és a szocialista ideológia szimbólumait is.52

VARGA LÁSZLÓ (1921 Dombóvár, Tolna m. - 2007 Kaposvár) Gyermekkorában kezdett faragni, de az érettségit követően banktisztviselőként dolgozott egy ideig. 1954- től a budapesti Népművészek Háziipari Szövetkezetének tagja lesz, főállású faragóként. 1960-ban lett a Népművészet Mestere. Katalógusunkban hagyományosabb tematikájú díszkürtje és kobakja mellett szerepeltetjük sótartóit is, amelyeken kora társadalmi és történelmi problémáit ábrázolta.

48 Takáts Gyula gyűjtése. EA-2219, 8.0.

49 Domanovszky György 1955. A két faragó Kapoli. Képzőművészeti Alap, Bp. 11.0.

50 u.ő. 21.0.

51 Manga 1954:12

52 Kapitány Orsolya 2006:24